Nehéz szavakba önteni azt, mikor az ember úgy érzi, hogy az álmai köszöntenek rá a hétköznapokban, és nem csak éjszaka, a képzeletében. Még a mai napig sem tudom teljesen felfogni, hogy valóban magaménak tudhatok egy laptopot... Most is ezen írok, éjjel-nappal pötyögtetem, alakítom stílusom és kedvem szerint. Első nálam töltött éjjelén már bővült egy verssel is, nem beszélve a rátelepített programáradattól. :) Foglalkozhatok mindazzal, amit szeretek... levelezhetek másokkal, kapcsolatokat tarthatok, teremthetek, szerkesztgethetem honlapomat. / www.gportal.hu/endorphins/ Azokért az érzésekért pedig, mikor tudatosult bennem, hogy mi vár rám az elkövetkező percekben... és én is részesülhetek abban a csodában amiben előttem már oly sok gyerek osztozott... örökké hálás leszek. Köszönöm a Csodalámpa Alapítványnak a segítségüket!!!

*** Barbi :)