Beszámolók
Niki már egy igazi nagy hölgy, nem lehetett előtte titkot tartani, főleg mivel a nagykovácsi Amerikai iskolába volt hivatalos édesanyjával együtt egy kis ünnepségre. A nagylány hamar rájött a turpisságra hogy vajon miért kell neki odamennie. Hát persze hogy a kívánságát teljesítik a diákok!
Az iskola felső tagozata gyűjtött neki és még két kis társának adományokat a szeptemberben megtartott Walk the wish rendezvény keretében, és most jött el az ideje hogy a meglepetés a jogos tulajdonosához kerüljön.
Nem kis megilletődéssel ültünk be együtt a hatalmas színházterembe ahol sok-sok gyermek kíváncsian várta az ünnepélyes átadást. Egy kicsit készültek is a gyerekek „Nikiből”, kapott sok-sok kérdést, amelyre adott válaszát megosztották a résztvevőkkel is, kérdésként feltéve, hogy mit is kért Niki valójában.
A válasz egy hosszú perc után el is hangzott: fehér iPad minit!
És a fehér iPad mini hamarosan már Niki kezében volt, aki már alig várta, hogy kibonthassa és végre elkezdhessen vele ismerkedni. Kívánjuk Nikoletta, hogy nagyon sok hasznos és boldog órát tölts a kis gépeddel!
kívánság koordinátor
Nagykovácsi, 2013.11.20.
Klaudia örök-mozgó kislány, aki mindig szalad, játszik valamivel, nagyon szeretett volna egy játszóházat a szobájába. A budapesti kezelésekre járva, pihenésként mindig megálltak egy bevásárlóközpontnál. Itt voltak kitéve efféle játszóházak, amelyek nagyon tetszettek neki és ezért ő is szeretett volna otthonra egy sajátot.
Támogatóink segítségével egy szép őszi napon tudtuk teljesíteni Klaudia kívánságát. Nagyon örült, mikor meglátta a játszóházat. Öröme csak fokozódott, hogy még csengő is van a házon, mivel pontosan ilyent képzelt el magának.
kívánság-koordinátorok
Kemenesszentpéter, 2013.10.18.
A közeletekben él egy beteg kislány, akinek a vágya, hogy legyen egy saját kis játszóháza.
Nagyon megtisztelő volt számomra, hogy Évi rám gondolt, egy évvel ezelőtt már teljesítettük egy kisfiú kívánságát is, természetesen igent mondtam. Másnap vezetői értekezleten kollégáimmal összedugtuk a fejünket, 2 napon belül összegyűlt a szükséges összeg, megrendeltük a kisházat. Klaudiáról megtudtam, hogy a gyógykezelések után szülei, amikor csak tehették elvitték játszóházba, s ott minden alkalommal szobai játszóházban bújócskázott, szaladgált.
Eljött a várva várt nap amikor meglátogattuk végre a családot. Klaudiát édesanyja elvitte a nagymamához, hogy nyugodtan össze tudjuk szerelni a kisházat. Az első fél órában miután haza érkezett nem nagyon barátkozott velünk, meg volt illetődve, el sem tudta hinni, hogy ezt az ajándékot Ő kapta.
Kicsit később azért oldódott a hangulat, s már azt is megengedte, hogy olvassunk Neki a kedvenc meséskönyveiből.
A szülőktől megtudtuk, hogy jelenleg tünetmentes, már csak ellenőrzésre járnak a kórházba. Nagyon jó érzés volt látni a családban milyen nagy összetartás és szeretet uralkodik.
Egy igazi kisangyallal találkoztunk a Budai Gyermekkórházban. Amikor Pintér Adrienn tanárnővel beléptünk a kórterem ajtaján, egy gyönyörű szőke kislánnyal találtuk magunkat szemben, akinek a folyamatos orrfújás közben sem állt be a kicsi szája. Egy igen cserfes és barátságos ifjúhölgyet sikerült meglepnünk egy fantasztikus ajándékkal.
Ahogy a képeken is látható a királylány megkapta hátaslovát, egy hófehér unikornist, aki ahogy a hátára ültette édesanya, már indult is vele felfedezni a nagyvilágot.
Biztosan nagyon sok közös kaland vár rájuk, hiszen rögtön megszületett a barátság és csak idő kérdése lesz, hova indul a két vándor.
A „lovacskának” rögtön kijelölte a kislány otthon a helyét, és már azt tervezgette hogyan fogja és mivel megetetni, amint hazaérkeznek a kórházból.
kívánság-koordinátor
Budapest, 2013.11.13.
Pistike osztályunkra érkezett kezelésre, mit sem sejtve abból, hogy megkapja várva várt ajándékát.
Kihívtam a folyósóra, hogy átadjam neki a masinát. Nagyon örült neki, szemei boldogan csillogtak!
Remélem, sok örömöd lesz benne, Pisti!
kívánság-koordinátor
Debrecen, 2013.11.08.
Egy esős novemberi napon éppen egyszerre érkeztünk Czilja Sándor úrral, a támogató FGSZ képviselőjével a kertkapuhoz, ahol Viki és a család már várt ránk. Az étkezőben ültünk le, és beszélgettünk egy kicsit.
Próbáltuk Vikit is bevonni, de visszahúzódó volt és édesanyja karjaiba bújt. Amikor kimentünk az udvarra, hogy az új mászókát megcsodáljuk, és néhány fényképet készítsünk, már oldódott a kislány félelme.
Amikor búcsúztunk, már kedvesen mosolygott ránk és a tőlünk kapott Csodalámpás párnácskával boldogan integetett.
Reméljük, sok boldog percet szerez majd Neked ez a csodálatos kerti játék!!
kívánság-koordinátor
Gyulaj, 2013.11.09.
Regina 16 éves nagylány, aki informatikusnak tanul, szereti a műszaki dolgokat. Alapítványunktól táblagépet kért, és türelmesen várta, mikor teljesülhet a kívánsága.
Egy keddi napon sikerült meglepnünk, úgy szerveztük, hogy Regina semmit ne sejtsen az ajándékozásról. Kórházi szobájában nyitottunk rá, de amikor meglátta a csomagot, azonnal tudta, milyen örömteli pillanatok várnak rá.
Azonnal kicsomagolta a dobozból a gyönyörű, fehér színű tabletet, és a nővérektől hallottuk, hogy aznap este, és másnap délelőtt is, csak azzal foglalkozott betegágyában.
kívánság-koordinátorok
Miskolc, 2013. 11.19.
Rebekának egy hosszú kórházi bent tartózkodás ideje alatt sikerült átadni a fehér laptopot, amit nagyon várt már.
Visszahúzódóan fogadta, de azonnal beüzemeltük és máris felvette a kapcsolatot a barátaival, filmet nézett és sokat játszott vele. Nagyon nagy segítség neki a tanulásban is.
Kívánom, hogy még sok örömét lelje benne.
Kívánság-koordinátor
Pécs, 2013.09.18.
Leo a Csodalámpától egy LEGO tehervonatot kért sínekkel, melyet a támogatókkal együtt a Madarász utcai Kórházban adtunk át. Megérkezésünkkor anyukája mondta, hogy a kisfiú éppen most aludt el. Így a szobán kívül álltunk meg, és kukucskáltunk be az ablakon.
Leo már napok óta nagyon várta az ajándékát, de biztosan megérezte, hogy most érkezett el a várva várt pillanat, mert hirtelen felült az ágyában. Boldogan fogadta az ajándékokat, és miután a csomagolópapírt gondosan leszedte és kinyitotta a nagy dobozt, szinte fel sem nézve, teljesen elmerülve, szakavatottan kezdett hozzá a sok kis apró elem összeállításához.
Számunkra egyértelművé vált, hogy nem most kezdte a legózást. Jó volt látni Leo határtalan örömét.
Leo, jó vonatozást, boldog időtöltést kívánunk a játékodhoz!!
kívánság-koordinátor
Budapest, 2013.11.11.
Edit kontroll vizsgálatra érkezett a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetbe, nagymamájával szövetkezve sikerült titokban tartanunk az ajándékozás időpontját. A nagylány kívánsága egy laptopot volt, amit türelmesen várt kis falujában.
A sok megpróbáltatáson átesett nagylány arca felragyogott, ahogy meglátta a kezemben élete első saját laptopját. Edit a betegségeiből és állapotából kifolyólag sokat van a négy fal között, így minden bizonnyal nagyon szórakoztató elfoglaltság lesz számára a számítógépezés, internetezés.
Edit! Kívánom, hogy sok örömöd legyen a gyönyörű fehér színű laptopodban.
kívánság-koordinátor
Budapest, 2013.11.14.
Minden elfogultság nélkül mondhatom azt, hogy Dani az a gyermek, akinek külön öröm boldogságot adni, amit ő duplán ad vissza. Édesanyjával együtt mindketten nagyon örültek mikor megleptem őket a várva várt laptoppal.
Dani minden ajándékára úgy vigyáz, mint egy kis kincsre, úgy gondolom, hogy ez a laptoppal sem lesz másképp. Bekapcsoltuk és rögtön el is kezdett vele játszani. Két nagyobb testvérével megoszt mindent, a laptopon is közösen játszanak.
kívánság-koordinátor
Pécs, 2013 09.30.
Csabi először édesanyjától, Esztertől hallott Mikulásfalváról. A mai napig emlékszik arra a napra, amikor Eszter mesélt neki Rovaniemi városáról, ahol Santa, azaz Télapó lakik és ahol fogadja a gyerekeket. Azt is megtudta, hogy létezik egy Santa televízió is, így több éve kísérte figyelemmel, mit is csinál a Mikulás napközben és este.
Kívánsága így magától értetődő volt: beszélgetni szeretett volna, minél hosszabban a Mikulással.
Sokáig titokban tartottuk, mikor indulunk a látogatásra, így Csaba csak csütörtökön tudta meg, hogy pénteken repülünk. Ekkor váratlanul bejelentették a Finnair légitársaság dolgozói, hogy sztrájkolnak, így volt némi ijedelem, hogyan is jutunk el Rovaniemi-be. Szerencsére a Mikulásnak fantasztikus segítői vannak, például a budapesti Finn Nagykövetség munkatársai és a Finn Magyar Társaság, ők azután Santa segítségével megoldották, hogy a sztrájk ellenére pénteken útra kelhettünk.
Szerettük volna, hogyha Csabi pihenten indul útnak, így az Art’Otel vezetőségének hála ő és családja ebben a szép dunaparti szállodában tudtak éjszakázni.
Két átszállással egész nap repültünk, látszott, hogy Csabi nagyon elfáradt, de estére, amikor meglátta a kisváros fényeit, a kivilágított repteret, a rénszarvas szobrokat és a meseszép fogadócsarnokot, minden baja eltűnt és alig várta a szombati találkozót.
A napot a Mikulás felvonulással kezdtük, persze itt csak ízelítőt kapunk abból a csodából, amire minden gyermek vágyik.
A felvonulás után először kutyaszánozni vittük a nagyfiút, itt nyolc igen vidám husky várta őt és repítette a havon.
Ezt követően Mikulásfalvára hajtottunk, ahol a manók már türelmetlenül vártak minket.
A Télapó háza olyan, mint a mesében, sok-sok lépcsőfok visz a magasba, ott méri egy hatalmas ingaóra az idő múlását, pattog a tűz Mikulás szobájában… Az egyik sarokban óriási láda áll telis-tele sok, sok levéllel, amit a gyerekek a világ összes tájától küldtek neki, a másikban ajándékok sorakoznak, van ott rengeteg könyv is és a fő helyen ott áll Télapó kedvenc karosszéke.
Hirtelen azt sem tudtuk hova nézzünk, mit csináljunk, de a kezdeti elfogódottságot Mikulás kedves mosolya és hangja egy pillanat alatt megtörte. Csabit a térdére ültette és hosszan beszélgetett vele. Csaba rengeteg kérdést tett fel: hány éves a Mikulás, mit csinál egész nap, hogy készülnek a játékok…
A Mikulás kérdezte, mi lesz Csabi, ha felnő, erre azt a meglepő választ kapta, hogy ő is Mikulás szeretne lenni. Santa azt válaszolta erre, hogy ez nehezen fog sikerülni, hiszen ő még sokáig nem szeretne felhagyni hivatásával, igaz, hogy több mint 400 éves, de ez nem gond.
/ 11
Viszont arra kérte Csabit, hogy legyen ő is az egyik kis segítője, mert igen sok dolga van. Ebben meg is egyeztek és megpecsételték az egyezséget egy kitűzővel.
Ezután Csabi átadta az ajándékát. Műanyag palackból fantasztikus pingvint készített a Mikulásnak… mivel itt az Arktiszon nem élnek pingvinek, gondolta, ezzel lepi meg a Mikulást. Még sok rajzot és persze kívánságlistát is hozott magával.
Santa erre megajándékozta őt egy plüss Rudolffal, kedvenc rénszarvas állatával és saját tollát is neki ajándékozta, amit csak legjobb barátainak ad. A látogatás végén készült néhány közös kép is.
Vasárnap kedves finn barátaink egy állatkerti látogatással is megleptek minket és a napot a rénszarvas farmon tett séta koronázta meg. Itt Csabi zuzmóval etette kis barátait, majd meghallgatta a lapp sámán meséjét a négy szél történetről.
A Mikulásnál tett látogatás igen jól sikerült, reméljük, hogy ez a rendkívüli utazás igen gyorsan meggyógyítja Csabit.
Kívánságkoordinátor
Budapest, 2013. november 18.
Patrik nem is tudott róla, hogy jövünk. Egyik barátjának otthon saját elektromos rollerje van, amin közösen szokták járni az utcákat, száguldozva amennyire azt a roller engedi. Nem is csoda tehát, hogy Patrik kívánsága az volt, hogy neki is legyen egy rollerje, hogy együtt, fej-fej mellett haladva vagy épp az utcákon versenyezve rollerezhesse be Pannonhalma utcáit a barátjával.
Csütörtökön pedig ez az álma az Eötvös József Gimnázium diákjainak segítségével valóra vált. Első pillanattól fogva megszeppenve nézte a csodajárgányt. Édesanyja szerint máskor csevegős fia, most szóhoz sem jutott a meglepetéstől. Egy pillanatra meg is ijedtünk, hogy nem ilyenre vágyott, de miután felajánlottunk egy rózsaszínűt helyette csak annyit mondott, hogy: „Ne, ez tökéletes lesz!”
Még egyszer nagyon köszönjük az iskola diákjainak és Klug Viktóriának, hogy személyesen adták át az ajándékot!
kívánság-koordinátorok
Budapest, 2013. november 7.
Norbi 12 éves nagyfiú. Budapesten kezelik, de mi otthonába kerestük fel, s vittük el számára azt, amit a Csodalámpától kért. Ez nem volt más, mint egy asztali PC!! Norbi játszani szeretne a számítógépen ezért volt a kérése a PC, teljes konfigurációval és játékokat.
Nagyon várt már bennünket az egész család. Volt öröm, amikor az FGSZ Zrt. Miskolci Üzemének képviseletében Strázsa Tibor és Nagy Jenő átadták, és üzembe helyezték a számítógépet. Az édesanya könnyek között köszönte meg a Csodalámpa Alapítványnak és a támogatóknak, hogy kisfiának teljesítették a kívánságát.
Távozásunk előtt csillogó szemekkel ölelt meg mindegyikőnket Norbi, ezzel fejezve ki örömét. Mi is meghatódva búcsúztunk el Norbitól és családjától.
Kedves Norbi!
Kívánjuk, hogy napról-napra erősebb legyél, és minél hamarabb gyógyulj meg, hogy sokat tudj játszani a számítógéped segítségével.
kívánság-koordinátor
Miskolc, 2013. november 12.
Niko egy határozott, komoly nagyfiú. A kérése is határozott volt, mert ő egy XBOX Kinect játékgépet szeretett volna kapni az alapítványtól. Elmondásuk alapján, az egyik hosszú kórházi bent fekvés alatt, egyik szobatársát éppen megajándékozta a Dzsini egy ilyen géppel, és a nagyfiú elhatározta, biztosan ilyet kér majd ő is!!
Végül elérkezett a szép októberi, őszi, napsütéses délután, amikor egy egész napos kontroll vizsgálat után átadtuk Nikolasz részére a hőn áhított játékot.
Anyukájával megbeszéltem, hogy nem fogja neki elárulni, hogy miért nem mennek még haza, így tényleg meglepődött, amikor a becsomagolt dobozt átadtam Neki, és ekkor tudatosodott benne, hogy teljesült a kívánsága. Az örömtől nem tudott megszólalni, csak annyit mondott egymás után:
-Nem hiszem el!! Nem hiszem el!! Az enyém????
Igen Niko, a Tiéd, és használd sokáig, sok- sok kellemes élménnyel töltsön fel a játék!!
kívánság-koordinátorok
Miskolc, 2013.10.15.
Dóri már régóta vágyott egy komoly laptopra, így határtalan volt az öröme, mikor kibontotta a becsomagolt ajándékot. A gyors telepítés után, már is a Windows 8 új programjait nézegette. Annyira belemerült, hogy szinte észre sem vette, mikor eljöttem.
Reméljük, egy kicsit mi is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy Dóri minél gyorsabban meggyógyuljon.
kívánság-koordinátor
Budapest, 2013. november 9.
Bálint, vagyis ahogy a szülei becézik, Boni nagyon kicsi fiú, aki már sok-sok kezelésen esett át, és az állapota miatt még hosszú ideig nem mehet a többi gyerek közé játszani, pedig nagyon szeret hintázni és csúszdázni. Épp ezért a Csodalámpától egy kis házikós játszóteret kért a kis kertjükbe, hogy így a bátyjával közösen sok-sok vidám órát tölthessen el.
Azon a bizonyos péntek délelőttön Bálinték kertje már kora reggel megtelt felnőttekkel, először a játszótér késztői, építői érkeztek, majd a kívánságot támogató MAVIR ZRt. kommunikációs osztályáról, Hackl Mónika osztályvezető, Dávid Lívia munkatárs és Toroczkai Zsolt főmunkatárs.
Bár Boni nagyon kíváncsi volt a játszótérre, de a sok felnőtt látványa kissé megzavarta és bizony eltörött a mécses. Így a támogatók Boni édesanyjának adták át az ajándékcsomagot, amit a két gyermeknek hoztak. Miután a helyére került a csúszda és a hinta is, mi felnőttek elbúcsúztunk, majd Boni is kimerészkedett és amint a képeken is látszik, önfeledten vette birtokba a kis játszóteret.
/ 2
Budapest, október 18.
Lilien mindíg mosolyog, szereti a meséket, rajong a csiri-biri női csecsebecsékért, imád csacsogni -szóval egy igazi kis csajszi, aki ráadásul rajong a lovakért.
Sokat beszélgettünk és "bizalmasan" elárulta nekem, ha majd már soha nem kell szurit kapnia és már nem lesz ovis, akkor ő nagyon-de nagyon szeretne igaziból lovagolni. Addig viszont - tette fel figyelemfelkeltően pici ujjacskáját- megálmodtam egy LEGO Lovastábort amivel játszhatnék és nagyon boldog lennék, ha a dzsinn ide tudna nekem varázsolni egy nagy tábort, sok kicsi lovacskával.
Megígértem a huncutul mosolygó ifjú hölgynek, hogy továbbítom a kérését és a dzsinn, ha nem is lóháton, de biztos elhozza neki az ajándékot csak legyen türelmes, hisz a csodatévőnek nagyon sok dolga van.
A kis Lilien tényleg nagyon türelmes volt, bármikor találkoztunk soha nem kérdezte meg, merre jár a dzsinn, de két nappal ezelőtt mikor meglátott, azonnal elmosolyodott és azt mondta: kaptam egy nagy szurit és képzeld nem is sírtam, megmondod a dzsinnek? Megállapodtunk, hogy ezt az igazi hőstettet elmesélem a dzsinnek, hátha ettől a csodás hírtől felbuzdulva "lóhalálában" tud varázsolni egy hatalmas tábort, benne gyönyörű kis lovacskákkal.
Már nem kellett sokáig várnia a kis hősnőnek. Dr. Tesics György úrral hamarosan megjelentünk a Tűzoltó utcai kórházban Lilien ágya mellett a megvalósult álommal.
A kislány gyönyörű szemei különös fényben tündököltek a csodálkozástól - érezte, hogy valami nagy dolog fog történni. Mikor Tesics úr elővette a hatalmas dobozt, a pici lány hitte-is meg nem is. hogy megvalósult az álma. Aztán hamar magához tért, egyfolytában csacsogott, de amikor a dobozból előkerült a rengeteg zacskó, benne a sok-sok összerakandó apró részecskékkel, Lilien egy kicsit rácsodálkozott az előtte tornyosuló "munkára" - majd hamar megoldotta a "problémát": kihúzott a halomból 3 lovacskát és elkezdte összerakni a többi darabot is, közben pedig egyfolytában azt hajtogatta: elhozta nekem a dzsinn az ajándékot! Hát persze, hogy elhozta, hisz megígérte!
Hiába is mondtunk volna a továbbiakban bármit, Lilien már csak a lovacskákkal volt hajlandó beszélgetni és igaz, hogy még búcsúzóul egy cuppanos puszival ajándékozta meg a "dzsinnt", de aztán már csak az építendő lovastábor elemei tudták lefoglalni. Lilien megígérte, ha kész lesz a mestermű, kapunk egy képet a már "életvitelszerűen működő" lovastáborról. Lehet, hogy ha jók leszünk, akkor még a lovacskák vidám nyerítését is fogjuk hallani?
Drága kicsi Lilien, a Csodalámpa valamennyi dzsinnje kíván Neked mielőbbi teljes gyógyulást és sok-sok örömöt a táborozáshoz!
kívánság-koordinátor
Budapest, 2013.11.06.
Viki egy jó kedélyű nagylány, aki nagyon sokat gondolkodott, mit kérne a Csodalámpa Alapítványtól. Neki is jó legyen, de nagyon szereti kicsi testvéreit is, nem akart önző lenni, számára a család nagyon fontos. Vajon mi lenne az a tárgy, amit mindannyian tudnak közösen használni? Egyszer csak ihletet kapott, szeretne egy nagy Tv-t, és végre lehetőségük lenne leülni közösen a nappaliban tévézni, karácsonykor együtt nézni a meséket, filmeket.
A dzsinn egy szép őszi napon elindult vásárolni, meg is látta a megfelelő masinát, meg is vette. Anyukájával egyeztetve bevittem a TV-t a kórházba. Viki semmit sem sejtett, amikor meglátott, csak hebegett és habogott, nem tudott megszólalni. Apukája is benn volt látogatóban nála, mert nagyon hosszú ideje nem tudott hazamenni a kislány.
Gyorsan ki is bontottuk a masinát, akkor már mosolygott, be nem állt a szája, csak beszélt és beszélt, hogy ez milyen jó, milyen szuper, biztosan a tesói is örülni fognak neki, ha meglátják. Nem is gondolta volna, hogy valaha lesz neki ilyen TV-je.
Ritkán lehetett nála látni ilyen örömöt és boldogságot, csillogott a szeme. Ki is tűzte magának, erős lesz és összeszedi magát, hogy haza mehessen és nézhesse a csodálatos masinát.
Nagy boldogságot okozott számomra ennek a kívánságnak a teljesítése. Remélem, sok örömöt lelsz benne!
Jó egészséget és kitartást kívánok Neked, hisz Te erősebb vagy mindenkinél!
kívánság-koordinátor
Debrecen, 2013.09.14.
Vanda három és fél éves kislány, aki a Csodalámpától kétmonitoros DVD lejátszót kért, lovas filmekkel.
Vanda kívánságáért az amerikai kisiskolások tettek Nagykovácsiban jótékonysági sétát. November 4-én a kicsik tanárnőjével, Pintér Adriennel kerestük meg a Tűzoltó utcai Klinikán a kontroll vizsgálaton bent lévő Vandát.
A kislány az átadott ajándékcsomagot - benne a DVD lejátszóval és filmekkel - boldog mosollyal bontotta ki, megörült annak is, hogy a tanár nénitől még további két DVD filmet is kapott.
„Jutalmat” mi kaptunk Vandától, amikor angolul elénekelt egy gyermekdalt, ráadásul édesanyja telefonján kedvenc lovait is megismerhettük.
Örömmel búcsúztunk el Vandától, aki azt üzente az Amerikai Iskola kis diákjainak, hogy nagyon köszöni az ajándékot.
kívánság-koordinátor
Budapest, 2013.november 4.
Tamás 4 éves kisfiú, a haematológián fekszik. A Csodalámpa Alapítványtól egy tabletet kért, amivel játszani tud majd a kórházi ágyán.
Az ajándék átadásakor sajnos rosszul érezte magát, így nem sikerült azonnal mosolyt csalni az arcára.
Viszont amikor később benéztünk, éppen apukájával próbálgatta az új szerzeményt. Örömmel állapítottuk meg, hogy az ajándék mégiscsak elérte a kívánt hatást.
kívánság-koordinátor
Szeged, 2013.09.30.
Nem kis időbe telt, hogy megszervezhessük Nóri meglepetését, mivel a szinte állandó kórházi kezelések egy kisbicikli átadásának nem igen kedveztek.
A szeptember hónapban megrendezésre került "Séta a beteg gyermekek álmaiért" rendezvény adományozóinak hála beszerzett bicaj átadását a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium diákjai ugyanolyan izgatottan várták, mint – reményeink szerint - Nóri.
Egyszer csak kaptam édesanyától egy hívást, hogy eljött az alkalom és meglephetjük a kislányt (igaz a kórházban) délelőtt, még a kezelés előtt.
A gimnáziumból Nagy Aranka tanárnő, Bátonyi Luca és Sipiczky Petra kísértek el, és vittük közösen a biciklit az osztályra.
Annyira nagy volt a lelkesedés, hogy még nekünk kellett pár percet várni Nórira és szüleire, azonban ez pont jól alakult, hiszen a meglepetés valóban nagy volt.
A liftből kiszálló kislány szóhoz sem jutott, és csak nagy győzködések árán ült fel a biciklire, elhinni sem tudta, hogy ez most már valóban az övé.
A nagylányok sem nagyon tudtak mit mondani a pici lány tétovázására, csak próbálták terelni a bicikli felé, és mutatták neki a csengőt és a lámpát, hogy oldják a meglepetés izgalmát.
Végül a lámpa győzött, és hamarosan fő sláger lett a kapcsolgatása, legfőképpen fel...
Kovács doktor bácsi is hamarosan bekerült a „Nóri új kétkerekű kék biciklije” rajongói táborba, és ő is csak dicsérni tudta a kórházi folyosón biciklijén ülő kislány új kincsét.
Kívánjuk Nóri, hogy nagyon sok boldog órát tölts a biciklin, és járj be vele nagyon sok szép helyet!
kívánság-koordinátor
Budapest, 2013.10.24.
Márkót betegsége megakadályozta abban, hogy a sikeres sportkarrierjét a triatlon sportban folytassa az idei nyáron. Pozitív hozzáállása van a betegségéhez, a kezelésekhez, kétsége sem merült fel, hogy nem folytathatja kedvenc sportját.
A jövőben végzendő edzésmunkákra és versenyekre gondolva kérte az alapítványtól ezt a speciális, triatlonos sportolóknak kifejlesztett órát. Az átadást nagy titokban szerveztük meg anyukájával és Bucskó Ernő úrral, aki az FGSZ-től , mint támogatótól jött a kívánságot teljesíteni.
Szegeden, Márkó gimnáziuma mellett lévő hangulatos kávézóban került sor a találkozóra, így a nagyfiút meglepetésére édesanyja nem a parkoló irányába terelgette, hanem hozzánk a kávézóban, ahol már vártuk.
Nagy örömmel fogadta az ajándékot, és mi pedig azonnal kifaggattuk, hogy mire való, és miért olyan jó ez az óra, mire tudja használni ezt a kész kis számítógépet.
Sok sikert és jó egészséget kívánunk Márkónak, mind a sportban, mind a tanulásban!
kívánság-koordinátor
Szeged, 2013. szeptember 30.
Botond kívánsága egy saját TV volt, ugyanis nagyon szereti a meséket és a Play Station-t. Mikor megérkezett a Csodalámpa "Dzsinnje", kicsit szégyenlősen mutatkozott be, de aztán hamar feloldódott ez a kis életrevaló "nagyfiú". Lelkesen körbevezetett a lakásban, megmutatta a szobáját és a játékait.
Nem váratott sokáig a TV kibontása sem, azonnal nekikezdett a kicsomagolásnak, segítséggel rögtön össze is rakni. Ki is jelentette, hogy csak a mesék nézhetőek rajta, és ez a saját szobájában lesz.
Büszke volt arra, hogy már neki is van egy saját TV-je, amin akkor néz mesét, amikor csak szeretne.
Nagyon sok örömet, játékot kívánunk Botondnak az új TV-jén.
kívánság-koordinátorok
Szeged, 2013. 10. 09.
Október 8-án találkoztam először Dominikkel, aki nagyon határozottan mondta el kívánságát: a Csodalámpa dzsinnjétől egy X-BOX 360 játék- konzolt kért.
Dominik édesanyja telefonbeszélgetésünkkor megígérte, hogy titokban tartja jövetelünket.
Amikor megjelentem a nagy csomaggal a Tűzoltó utcai Klinikán, Dominik alaposan meglepődött. Örömét fokozta az is, hogy aznap tudta meg, a hétvégén hazamehet.
Ennek tudatában érthető volt, hogy alig várja, hogy otthon kipróbálhassa az új játékát.
Mielőbbi gyógyulást kívántam Dominiknek, és nagyon jó időtöltést az új játékkal.
kívánság-koordinátor
Budapest, 2013.október 29.
A 10 éves Gábor és 8 éves Attila testvérek. Mivel a családban több testvér is van, bizony előfordul, hogy nem mindenki tud akkor odaülni a számítógéphez, amikor szeretne, pedig Attila és Gábor is találna rajta kedvére való játékot. Így mindketten úgy döntöttek, hogy laptopot kérnek a Csodalámpa dzsinnjétől.
Egy pénteki napon leptük meg őket a kórházban, csak a szülők és a személyzet tudott az érkezésünkről. A fiúk éppen egy vizsgálaton voltak. Mikor visszaértek a szobájukba, nem tudták mire vélni a dolgot, hiszen a kis helyiségben ott vártuk őket a szülőkkel, a nővérekkel, az egyik testvérükkel és az orvosukkal együtt. Megkérdeztük, sejtik-e, kik vagyunk és miért jöttünk. Végignéztek az arcokon, válasz után kutatva. Mindenki széles mosollyal és nagy várakozással nézett vissza rájuk. Ekkor már ők is megsejtették miről van szó.
„A Csodalámpa?” – kérdezték felderült arccal. Átadtuk a két nagy csomagot, egy szempillantás alatt kicsomagolták, bekapcsolták a gépeket, és teljesen belefeledkeztek az ajándékuk felfedezésébe.
„Nekem lesz saját jelszavam, és senkinek sem fogom elárulni!”- mondta Gábor. „Nekem is lesz!”- tette hozzá gyorsan Attila, miközben éppen a háttérképet változtatta meg.
Úgy tűnt a két fiú gyorsan belefeledkezett az új ajándékba. Amikor elköszöntünk tőlük, hálatelt mosolyuk számunkra is emlékezetessé tette ezt a szép napot.
kívánság-koordinátor
Mosdós, 2013.09.20.
A 10 éves Gábor és 8 éves Attila testvérek. Mivel a családban több testvér is van, bizony előfordul, hogy nem mindenki tud akkor odaülni a számítógéphez, amikor szeretne, pedig Attila és Gábor is találna rajta kedvére való játékot. Így mindketten úgy döntöttek, hogy laptopot kérnek a Csodalámpa dzsinnjétől.
Egy pénteki napon leptük meg őket a kórházban, csak a szülők és a személyzet tudott az érkezésünkről. A fiúk éppen egy vizsgálaton voltak. Mikor visszaértek a szobájukba, nem tudták mire vélni a dolgot, hiszen a kis helyiségben ott vártuk őket a szülőkkel, a nővérekkel, az egyik testvérükkel és az orvosukkal együtt. Megkérdeztük, sejtik-e, kik vagyunk és miért jöttünk. Végignéztek az arcokon, válasz után kutatva. Mindenki széles mosollyal és nagy várakozással nézett vissza rájuk. Ekkor már ők is megsejtették miről van szó.
„A Csodalámpa?” – kérdezték felderült arccal. Átadtuk a két nagy csomagot, egy szempillantás alatt kicsomagolták, bekapcsolták a gépeket, és teljesen belefeledkeztek az ajándékuk felfedezésébe.
„Nekem lesz saját jelszavam, és senkinek sem fogom elárulni!”- mondta Gábor. „Nekem is lesz!”- tette hozzá gyorsan Attila, miközben éppen a háttérképet változtatta meg.
Úgy tűnt a két fiú gyorsan belefeledkezett az új ajándékba. Amikor elköszöntünk tőlük, hálatelt mosolyuk számunkra is emlékezetessé tette ezt a szép napot.
kívánság-koordinátor
Mosdós, 2013.09.20.
Anna rózsaszínűt álmodott és a valóság is ilyen lett. Amikor meglátta kezemben a csodalámpás táskát és a belőle kikandikáló rózsaszínű valamit, meghatódva kérdezte:
- Máris megkapom, amit kértem a Csodalámpától?
Azt válaszoltam neki, hogy igen, ez az övé.
Boldogan szorította magához, azonnal kipróbálta és már el is felejtette örömében, hogy a szurik kicsit kellemetlenek voltak.
Ismét sikerült elfeledtetnünk a kezelések kellemetlenségeit, szüleivel együtt örültünk Anna örömének.
Gyógyulást kívánunk!
kívánság-koordinátor
Budapest, 2013. szeptember 09.
Lili 13 éves nagylány, akinek határozott elképzelése volt, hogy mit kérjen a csodalámpa dzsinnjétől. A kérés hasznos is és egyben nagylányos is, mivel Lili nevezetesen a kisméretű, fehér színű laptophoz piros táskát kért.
Hamarosan jelentkezett egy adományozó, a HINORA Marketing Group képviselője és vállalta a kívánság teljesítését. Az ajándékozásra október 1-jén került sor, a cég képviseletében Lukács József Ádám Online Marketing Specialist adta át munkatársaival, Sipos Bence és Galicz Miklós fejlesztőkkel együtt a fehér laptopot és a piros táskát. A kívánságtejesítéshez végül csatlakozott a cég vezérigazgatója Hinora Ferenc is.
A nagylánynak azonnal segítettek a masina beüzemelésében. Lili boldog mosollyal köszönte meg, hogy álmait valóra váltották.
Köszönjük a támogatónak a gyors segítséget, Lilinek pedig azt kívánjuk, hogy leljen az ajándékban sok örömet és mielőbb gyógyuljon meg.
kívánság-koordinátor
Budapest, 2013. október 1.
Levente különlegeset kívánt: a stuttgarti Mercedes gyárat szerette volna meglátogatni. A Mercedes hazai importőre, a Mercedes-Benz Hungária Kft. sietett segítségünkre, az ő és anyavállalatuk támogatásával teljesíthettük Levente álmát.
Úgy gondoljuk, hogy Levente saját szavai és a képek minden fontosat elmondanak:
/ 8
kívánság-koordinátor
Stuttgart, 2013.10.27.
Barnuska lassan 4 éves lesz. Olyan igazi izgő-mozgó kisfiú. Hosszú kezelés alatt állt Miskolcon a GYEK-ben, s még nagyon sok ideig vissza kell járnia gondozásra.
Már kinőtte a régi kerékpárját, és szeretett volna olyan igazi nagyfiús kerékpárt védőfelszerelésekkel, bukósisakkal, kéz-, könyök-és térdvédővel.
Nagy meglepetés volt számára, amikor egy gyönyörű napfényes délelőtt, amikor gondozásra hozta vissza édesanyja a kórházba, az FGSZ Miskolci Üzemének munkatársnői, - Bonta Gergelyné Zsuzsa és Tóthné Szlabon Ágnes - egy gyönyörű kerékpárral fogadták.
A kerékpárhoz még egy kis kulacs is tartozott, hogyha Barni megszomjazna, ne cumisüvegből kelljen innia a teát, hanem úgy, ahogy a nagyfiúk szokták kerékpáros kulacsból. Hiszen Barnuska is nagyfiú már, ahogy azt a képek is mutatják!!
A kicsi fiú egyből birtokba is vette a kerékpárt!! Felvette hozzá a bukósisakot és letesztelte a térdvédőt, s úgy száguldozott a kórházban, mint a villám.
kívánság-koordinátor
Miskolc, 2013. szeptember 27.
Anita és Bence, két helyes, kedves gyerek az ország különböző részéről ugyanazt kívánták a Csodalámpától: Londonba szerettek volna eljutni. Álmuk egy szép őszi napon valóra vált...
Az élmények sora a repüléssel kezdődött, hiszen egyikük sem ült még repülőgépen.
London felett a pilóta bemondta, hogy a repülőtér telítettsége miatt 15 percet várnunk kell a leszállással. Ez idő alatt szépen lassan köröztünk a napsütötte város felett, madártávlatból ismerkedve a nevezetességekkel.
Mire elfoglaltuk szállásunkat, beesteledett, így felkerekedtünk, bepattantunk egy igazi angol taxi-ba, hogy megnézzük a Piccadilly Circus esti fényeit és forgatagát.
Második nap reggelén emeletes busszal városnézésre indultunk.
A Buckingham Palotánál leszálltunk, megnéztük az őrségváltást, majd programunkban a London Eye (óriáskerék) következett. Csodás napsütéses időben élvezhettük a londoni panorámát. A várost bemutató 4D mozi szintén lenyűgözte a gyerekeket, felnőtteket egyaránt.
Sok programunk volt még aznapra: ebéd után sietve vízre szálltunk, és elhajóztunk a Tower hídig. Itt kiszálltunk, körüljártuk a Tower történelmi épületét, majd gyalog sétáltunk át a híres Tower hídon.
Elég sokáig tartott, míg átértünk, mivel a gyerekek lépten-nyomon megálltak fényképezni. Nem tudtak betelni a sok látnivalóval, és ráadásul újabb érdekes program következett: bejártuk a HMS Belfast hadihajó (ma múzeum) minden szegletét. Ahogy kiértünk a múzeumból, már felgyulladtak London esti fényei, a gyerekek pedig ámuldozva nézték a kivilágított Temze partot és a szintén kivilágított Tower hidat, melyet – bizonyára a mi tiszteletünkre – fel is nyitottak. A fényképezőgépek megint csak sűrűn kattogtak...
És a gyerekek még mindig nem fáradtak el, kérték, hogy gyalog menjünk vissza a szállodába, közben is élvezve London esti kavalkádját.
Harmadik nap korán reggel, újult erővel vágtunk neki a stadion túrának.
A Chelsea Stadion bejárása Bence külön kérése volt. A focirajongó fiúknak ez valóban egy feledhetetlen élmény.
Ezután megismerkedtünk a szövevényes londoni metróhálózattal, de igazi angol emeletes busszal is utaztunk. És következett a várva várt Madame Tussauds Múzeum, mely megkoronázta a gyerekek londoni élményeit.
Már csak a „csajos” program volt hátra, egy kis vásárlás az Oxford Street-en. A napot – és egyben utunkat – finom vacsorával zártuk egy igazi kis angol étteremben.
Biztos vagyok benne, hogy Anita és Bence nagyon jól érezték magukat, és még hosszú ideig fogják mesélni élményeiket.
kívánság-koordinátor
Budapest, 2013.11.03.
Anita és Bence, két helyes, kedves gyerek az ország különböző részéről ugyanazt kívánták a Csodalámpától: Londonba szerettek volna eljutni. Álmuk egy szép őszi napon valóra vált...
Az élmények sora a repüléssel kezdődött, hiszen egyikük sem ült még repülőgépen.
London felett a pilóta bemondta, hogy a repülőtér telítettsége miatt 15 percet várnunk kell a leszállással. Ez idő alatt szépen lassan köröztünk a napsütötte város felett, madártávlatból ismerkedve a nevezetességekkel.
Mire elfoglaltuk szállásunkat, beesteledett, így felkerekedtünk, bepattantunk egy igazi angol taxi-ba, hogy megnézzük a Piccadilly Circus esti fényeit és forgatagát.
Második nap reggelén emeletes busszal városnézésre indultunk.
A Buckingham Palotánál leszálltunk, megnéztük az őrségváltást, majd programunkban a London Eye (óriáskerék) következett. Csodás napsütéses időben élvezhettük a londoni panorámát. A várost bemutató 4D mozi szintén lenyűgözte a gyerekeket, felnőtteket egyaránt.
Sok programunk volt még aznapra: ebéd után sietve vízre szálltunk, és elhajóztunk a Tower hídig. Itt kiszálltunk, körüljártuk a Tower történelmi épületét, majd gyalog sétáltunk át a híres Tower hídon.
Elég sokáig tartott, míg átértünk, mivel a gyerekek lépten-nyomon megálltak fényképezni. Nem tudtak betelni a sok látnivalóval, és ráadásul újabb érdekes program következett: bejártuk a HMS Belfast hadihajó (ma múzeum) minden szegletét. Ahogy kiértünk a múzeumból, már felgyulladtak London esti fényei, a gyerekek pedig ámuldozva nézték a kivilágított Temze partot és a szintén kivilágított Tower hidat, melyet – bizonyára a mi tiszteletünkre – fel is nyitottak. A fényképezőgépek megint csak sűrűn kattogtak...
És a gyerekek még mindig nem fáradtak el, kérték, hogy gyalog menjünk vissza a szállodába, közben is élvezve London esti kavalkádját.
Harmadik nap korán reggel, újult erővel vágtunk neki a stadion túrának.
A Chelsea Stadion bejárása Bence külön kérése volt. A focirajongó fiúknak ez valóban egy feledhetetlen élmény.
Ezután megismerkedtünk a szövevényes londoni metróhálózattal, de igazi angol emeletes busszal is utaztunk. És következett a várva várt Madame Tussauds Múzeum, mely megkoronázta a gyerekek londoni élményeit.
Már csak a „csajos” program volt hátra, egy kis vásárlás az Oxford Street-en. A napot – és egyben utunkat – finom vacsorával zártuk egy igazi kis angol étteremben.
Biztos vagyok benne, hogy Anita és Bence nagyon jól érezték magukat, és még hosszú ideig fogják mesélni élményeiket.
Kívánom mindkettőjüknek, hogy mielőbb gyógyuljanak meg és hogy a jövőben sok ilyen szép utazásban legyen részük.
kívánság-koordinátor
Budapest, 2013.11.03.
Korábbi bejegyzések
- Péter (10 éves, Letenye)
- Mirkó (3 éves, Isaszeg)
- Zétény Huba (3 éves, Budapest)
- Gergely (4 éves, Nyíregyháza)
- Bence (7 éves, Baja)
- Zita (14 éves, Bucsa)
- Sebestyén Zoárd (18 éves, Kemenesszentpéter)
- Sára (4 éves, Zalaszántó)
- Levente (11 éves, Nyírlugos)
- Krisztián (16 éves, Szeged)
- Kevin Sándor (8 éves, Méhtelek)
Archívum
- Tartalomjegyzék
- Toplista
- 2024
- 2023
- 2022
- 2021
- 2020
- 2019
- 2018
- 2017
- 2016
- 2015
- 2014
- 2013
- 2012
- 2011
- 2010
- 2009
- 2008
- 2007
- 2006
- 2005
- 2004