Beszámolók
Levi egy borzasztóan okos, és nyitott fiatalember, aki számára nagyon fontos a tanulás és az osztálytársai. Sajnos a folytonos kórházi látogatás igencsak megnehezíti a kapcsolattartást a haverokkal és a folyamatos iskolai felkészülést.
Mindenesetre, Levi eltökélt szándéka, hogy hiába a havi három hét a kórházban, ő bizony, nem hajlandó ismételni egyetlen évet sem, ő azokkal fog leérettségizni, akikkel elkezdte a gimnáziumot!
Éppen ezért kért a Csodalámpa dzsinnjétől egy laptopot, hogy segítse az osztálytársakkal való kapcsolattartásban így ők könnyen és gyorsan át tudják neki küldeni az éppen aktuális házi feladatot és az órai jegyzeteket. Ezek segítségével érthetőbbek lesznek a tankönyvben leírtak.
A kívánság teljesítésben nagy segítségünkre voltak a budapesti Amerikai Iskola diákjai, akik Walk-the-Wish (Kívánságséta) programjuk révén teljesíteni tudták több csodalámpás gyerek, többek közt Levente kívánságát.
Az átadásra meglepetésként megjelentek Ben O'Brian tanár úr Angyalai, három kedves és barátságos diáklány, hogy elbeszélgessenek egy kicsit Levivel és eltereljék a gondolatait mindennapi fáradalmakról.
Kívánunk Leventének gyors gyógyulást és sikeres felkészülést az iskolai vizsgához!
Köszönjük az Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola segítségét abban, hogy újabb álmot válthattunk valóra a hozzájárulásukkal!
kívánság-koordinátorok
Budapest, 2012.11.21.
Bori egy igen életrevaló, „belevaló csaj”.
Az örökké mozgó, élénk kislány nem is kérhetett volna mást a Csodalámpa dzsinnjétől, mint egy nagy trambulint ahol, még ősszel is ugrálhat amikor csak kedve tartja, nem törődve az időjárás szeszélyével.
Annak ellenére, hogy a kívánság nem volt túl bonyolult, azért egy ilyen tárgyat ősszel felállítani egy kertben nagy bátrorságra vall. Ezt azonban boldogan vállalta a család és édesapa egész napos munkájával egy szép novemberi hétvégére el is készült az ugráló.
És hogy igazából hogyan került a játék a család kertjébe?
Úgy, hogy többszáz kisdiák, a Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola tanulói „sétálták össze” a Walk-the-Wish programjuk keretében az adományt ahhoz, hogy több beteg gyermek között, Bori kívánságát is valóra válthassák.
Csak ennyi kellett ahhoz, hogy láthassuk a kislányt boldogan repülni, ugrani, spárgázni és ki tudja még mi minden figurát kitalálva, játszani a trambulinon. Nem szabad elfeljetkeznünk arról a szép lapról sem, amit a gyerekek küldtek neki jókívánságaikkal és amit Adrienn néni (a tanár néni) adott át boldogan Borinak.
Kívánjuk Bori, hogy nagyon sok boldog órát szerezzen neked a trambulin!
A kívánságot a Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola diákjainak, szüleiknek és tanárainak támogatásával teljesítettük. Bori nevében is köszönjük!
kívánság-koordinátor
Budapest, 2012.11.21.
Karcsi nagyfiú ugyan, de még mindig vonzódik az autókhoz, motorokhoz.
Nem csak nézni szereti őket, hanem ha teheti, ki is próbál egyet-egyet.
Mostantól már nem kell az ismerősöktől, barátoktól „engedélyt” kérni, hiszen „saját” kvadja nyergében ülve szemlélheti a világot. Természetsen testvéreinek is odaadja néha-néha az ajándékát...
Reméljük, sok örömteli percet-órát szereztünk az ajándékkal Karcsinak!!
Bakonyi Joli
kívánság-koordinátor
Kápolna, 2012.11.02.
A 13 éves Dávid, ahogy kortársai közül a legtöbben, szívesen néz TV-t, így alapítványunktól egy falra szerelhető TV készüléket kért.
Két okból: így látják a legjobban, és ha testvéreivel játszanak a lakásban, nem tudják azt leverni, nem történhet baleset. Apukájuk azonnal fel is szerelte a vadonatúj TV-t, így Dávid boldog mosollyal fotózkodhatott alatta.
Sok-sok kellemes, tévézéssel eltöltött percet kívánunk Dávidéknak.
Köszönjük Szabadics József úr szíves támogatását!
kívánság-koordinátor
Kápolna, 2012. 10.29.
Danit már hosszú hónapok óta Miskolcon a GYEK- ben kezelik. Szeretett volna egy érintőképernyős telefont kapni a Csodalámpától.
S eljött a várva várt nap és Dani kis életében is megtörtént a csoda! Ha nem is a Dzsinn személyesen hozta el a mobiltelefont, az öröm, és a meglepetés ismét beköltözött a kórház egyik kis szobájába.
Mikor a kisfiú meglátta a mobiltelefon dobozát a kezemben, felkiáltott:
" - Istenem! Tudtam, hogy megkapom!"
Dani mosolya minden szónál, beszámolónál többet mond, azt gondolom.
kívánság-koordinátor
Miskolc, 2012. november 7.
Zsófi a Csodalámpa Alapítványtól egy fehér színű laptopot kért, aminek átadására egy borús hétfői napon került sor a kórházban. Nagy volt a meglepetés, és dupla az öröm, a közelgő születésnapja miatt!!
Megilletődve vette át tőlünk az ajándékot, de lassan feloldódott és az öröm látszódott az arcán, ennyit mondott nekem:
„Pontosan ilyet szerettem volna”.
Azonnal be is üzemeltük neki, és kíváncsian, izgatottan csodálta a gépezetet:
Remélem, sok mosolygós pillanatot fog neki szerezni ez a masina.
kívánság-koordinátorok
Pécs, 2012.11.05.
Kórház… micsoda szó! De sajnos kis hőseinknek keserédes szó ez! Döbbenetet, fájdalmat, reményt, majd gyógyulást hozott nekik, ezért hol is lehetne életszerűbb egy „csodalámpás” találkozás, mint itt. Más minőségben más érzésekkel.
Két kis „óhajtónk-sóhajtónk” kívánsága teljesült, mikor kézhez kaphatták laptopjukat a derűs napsütéses kis parkban a kórházi udvar kellős közepén. Eddig ezt az udvart talán csak az ablaküveg mögül nézhették sóvárogva, most pedig örömük színhelye lett.
András és Péter a PricewaterhouseCoopers Kft. képviselőitől, Kőműves Kingától és Őrffy Tamástól vehették át az ajándékukat. Szülők, testvérek és mi önkéntesek is részesei lehettünk a boldogságuknak.
Ez az a generáció mely a technika e csodás találmányának használatát már a génjeiben hordozza. A fiúk két perc ismerkedés után már magabiztosan használták a laptopokat.
Támogatók, mosolyok, kézfogások és sok-sok „Jó egészséget!” mondat után elköszöntünk, és ezen a napon biztos, hogy szívünkbe nem csak az őszi napfény lopta be melegét.
kívánság-koordinátorok
Zalaegerszeg, 2012. október 02.
Az ötéves Levente nagyon szereti a régi autókat - néha vezetni is szokta nagypapája egyik kocsiját -, ezért az ő kívánsága az volt, hogy elmehessen egy veteránautó találkozóra.
Szerencsére október közepén épp egy ilyen nagyszabású rendezvényre került sor Budapesten a Syma Csarnokban, így sok telefonálás és egyeztetés után Levente álma valóra válhatott.
A kisfiú Zalagyömörőről a Szabadics család segítségével, anyukájával és nagymamájával érkezett meg Budapestre. Gyorsan elfoglalták a szobájukat, az Art’Otel ötödik emeletén, aztán egy kicsit gyönyörködtek a kilátásban, hiszen az ablakokból látni lehetett a Dunát a hajókkal és motorcsónakokkal, a Parlamentet, a pesti oldalt, a villamosokat, ami mind újdonság volt a kisfiúnak.
Az Oldtimer Show-ra taxival mentünk, ami szintén nagy élmény volt Levinek. A kiállításon aztán azt se tudta, hogy merre induljon a sok látnivaló között. Volt ott minden, amit egy ilyen érdeklődésű kisfiú kívánhat: „ősöreg” automobilok, oldtimer és youngtimer autók, réges-régi motorok, biciklik, mentőautó, faros Ikarus busz, I. és II. világháborús harci járművek, tankok és katonai felszerelések.
Mire megnéztük a több száz érdekes járművet Levi egy kicsit el is fáradt, így aztán visszamentünk a szállodába, ahol este a séf egy finom vacsorával és meglepetés tortával várta kívánságtulajdonosunkat az élményteli nap lezárásaként.
/ 3
kívánság-koordinátor
Budapest, 2012.október 20.
Kórház… micsoda szó! De sajnos kis hőseinknek keserédes szó ez! Döbbenetet, fájdalmat, reményt, majd gyógyulást hozott nekik, ezért hol is lehetne életszerűbb egy „csodalámpás” találkozás, mint itt. Más minőségben más érzésekkel.
Két kis „óhajtónk-sóhajtónk” kívánsága teljesült, mikor kézhez kaphatták laptopjukat a derűs napsütéses kis parkban a kórházi udvar kellős közepén. Eddig ezt az udvart talán csak az ablaküveg mögül nézhették sóvárogva, most pedig örömük színhelye lett.
András és Péter a PricewaterhouseCoopers Kft. képviselőitől, Kőműves Kingától és Őrffy Tamástól vehették át az ajándékukat. Szülők, testvérek és mi önkéntesek is részesei lehettünk a boldogságuknak.
Ez az a generáció mely a technika e csodás találmányának használatát már a génjeiben hordozza. A fiúk két perc ismerkedés után már magabiztosan használták a laptopokat.
Támogatók, mosolyok, kézfogások és sok-sok „Jó egészséget!” mondat után elköszöntünk, és ezen a napon biztos, hogy szívünkbe nem csak az őszi napfény lopta be melegét.
kívánság-koordinátorok
Zalaegerszeg, 2012. október 02.
Viki az utolsó kontroll vizsgálatára érkezett karácsony előtt a Transzplantációs Klinikára. Nagyon izgatott volt, mert édesanyja elárulta neki, hogy a Csodalámpa Alapítvány közreműködésével ma teljesül a kívánsága.
J. Vencel másodéves orvostanhallgató ajánlotta fel, és adta át a hőn áhított notebookot a nagylánynak.
Mindketten nagyon izgatottak és boldogok voltak. Vencel megmutatta Vikinek, mit és hogyan kell használni, milyen alkalmazások vannak a gépen.
Viki verseket ír és belekezdett egy regénybe is, amiről mi már megtudhattunk részleteket, de mindenki más számára is hamarosan elérhető lesz a könyvesboltokban, reméljük.
kívánság-koordinátor
Budapest, 2014. 12.12.
Noémi vágya egy laptop volt. Kívánsága hamar valóra is vált. Épp vizsgálatról jött ki a szemészeti klinikán, amikor találkoztunk.
Támogatóinkkal, Horváth Orsolyával Biczó Péterre, nagy izgalommal vártuk az ajándék átadását. Mivel Noémi bennünket nem ismert, így először nagyon megilletődött. De ahogy meghallotta a Csodalámpa szót, már mosolygott. Majd amikor megpillantotta a várva várt laptopot, határtalan öröm ült ki arcocskájára.
Nagy-nagy örömmel szorította magához ajándékát és huncutul megjegyezte, hogy otthon majd irigykedni fognak a tesók. Elmondta, hogy játékra és zenehallgatásra szeretné használni a laptopot.
Noémi, sok-sok örömöt és vidámságot kívánunk a laptopodhoz.
kívánság-koordinátor
Budapest, 2012.10.24.
Kristóf kívánsága egy X-Box játékgép volt. Szeptember 27-én jótékonysági sétán vettek részt a budapesti Eötvös József Gimnázium tanulói, és az itt összegyűlt adomány egy részéből megvásárolta az alapítvány a kért X Boxot.
Október 17-én a Tűzoltó utcai Klinikán Szabó Inez és Kunos Lili VIII. osztályos tanulók adták át a kisfiúnak a csodagépet, aki legszívesebben már be is üzemelte volna. De estig várnia kellett, hogy édesapja segítségével otthon beindítsák a masinát.
Kristóf boldog mosollyal köszönte meg az ajándékot, mi pedig mielőbbi gyógyulást kívántunk neki.
kívánság-koordinátor
Budapest, 2012.okt.17.
A 17 éves nagylány, Barbara, nagyon jól ismeri a laptopok világát, igyekezett olyat kérni, amivel sokáig megoldja tanulási, kapcsolattartási nehézségeit, sőt majd az egyetemen is használni tudja, mivel a nagylány jövőre érettségizik és ilyen jellegű egyetemi tanulmányokat tervez.
A Fundamenta munkatársai jól körüljárták a laptop- piacot, végül találtak egy Barbarának megfelelő masinát, amit egy pénteki napon, otthonába el is vittek.
A nagylány öröme határtalan volt, arcán boldogság tükröződött!!
kívánság-koordinátor
Putnok,2012.09.07.
Máté egy három és fél éves, kedves, barátságos kisfiú, nagy álma egy kerti játszótér volt.
Kellemes őszi napsütésben 2012. szept. 24-én délután érkeztünk meg Máté sólyi otthonába a Fundamenta Személyi Bankár képviselőivel, Kárpi Ilonával és csapatával, ahol szorgos, szakértő, segítő kezek azon dolgoztak, hogy a nagy meglepetés és álom: a kerti játszótér a hazatérő Mátéka részére készen álljon!
Már a kapuban arra kérlelte anyukáját, hogy menjenek el egy játszótérre. Örömmel vettük a kérését, rögtön előkerült a Csodalámpánk is, amit többször is megdörzsölhetett, amíg a kertbe értünk, és láss csodát, az álom valóra vált!
A többfunkciós játszótér megkezdte jótékony szerepét! A boldogságot, örömöt és gyógyhatást az önfeledt játék formájában nyújtja!
Újra átélhettük mi is a Csodát, amit az az érzés nyújtott, hogy részt vehettünk, segíthettünk az álmok megvalósításában, osztozhattunk őszinte örömökben!
kívánság-koordinátor
Sóly, 2012.09.24.
Máté kívánsága egy kerti játszótér volt, csúszdával és hintával, ahol önfeledten játszhat családjával. A három éves sólyi kisfiú egy szép, napos, szeptemberi délutánon mit sem sejtve érkezett haza édesanyjával és bátyjával az óvodából.
Mikor belépett a kapun és meglátott bennünket, kicsit megilletődve huppant édesapja ölébe, hiszen nem tudta, hogy miért jöttünk. Kértük tőle, hogy dörzsölje meg a csodalámpát és mondja el nekünk, hogy mi az, amire oly’ régóta vágyik. Szégyellős kis mosollyal az arcán elárulta, hogy egy játszóteret szeretne.
Azt hiszem ez volt az a pillanat, amikor rájött, hogy miért is vagyunk ott. Ekkor kiugrott édesapja öléből és határozott, magabiztos léptekkel indult el a hátsó udvarban lévő kert felé. Mi akkor már csak a szemünk sarkából figyeltük Mátét, akinek az arcán a pajkos kis mosolyát az égből érkező napsugarak még fényesebbé tették, amikor meglátta ajándékát.
Kis hezitálás után, hogy az asztalon lévő szendvicset vagy a csúszdát válassza elsőként, bátyja unszolására birtokba vette a magaslesre hasonlító „kerti objektumot”. A következő bő egy órában minden kipróbálásra került, végül úgy tűnt, hogy a kis lurkók aznapra felosztották maguk között a játszóteret, ahol Máté a hintázást választotta. A hintázást, melybe bevonhatta szüleit is, hiszen egyedül azért nem az igazi, csak ha a biztonságot nyújtó szülői kezek irányítják azt.
Ekkor úgy éreztük, eljött az idő számunkra, hogy búcsút vegyünk a szőke kislegénytől és családjától, akik önfeledten, belemerülve a játékba talán még most is kint majszolják a nagyi finom pogácsáját és élvezve a napsütést csak… játszanak.
Visszagondolva, talán mindannyian úgy jöttünk el, kicsit lehajtott fejjel, fátyolos szemmel, hogy magunkban azt gondoltuk: csodák pedig vannak és lesznek is.
Kárpi Ilona struktúra
Sóly, 2012.09.24.
Korán indultunk, két órás autóút várt ránk Budapestig. Hanna azonban nem volt fáradt, nagyon izgatottan várta ezt a napot, és minél közelebb értünk a fővároshoz, annál többször kérdezte, hogy mikor érünk már oda. A kirándulásra édesanyja is elkísérte, valamint hűséges plüssállata, a vadászgörény. Az időjárás is a kedvünkben járt, szép, napsütötte szombat volt.
Leparkoltuk az autót a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. parkolójában, majd földalattival jutottunk el a Városligetbe, ahol még egy kis városnézésre is jutott idő. A Hősök terén megkerestük Mátyás király szobrát, akit Hanna már jól ismert a mesékből. Vajdahunyad vára is lenyűgözte, azt mondta, ez a legszebb vár, amit valaha látott. Egy kis séta és egy kiadós melegszendvics után végre megérkeztünk a cirkuszba, és kezdetét vette az előadás. Voltak artisták, bohócok, állatidomárok, zsonglőrök, lenyűgözőbbnél lenyűgözőbb produkciók a világ minden tájáról. Hanna szerint a bohóc tényleg nagyon vicces volt, tetszettek neki a beidomított állatok, különösen a papagáj, aki autózott.
Ez után következett az állatkert. Hanna a zsiráfot várta nagyon, azt mondta, az a kedvenc állata. És nem is csalódott, tényleg látott zsiráfot, bár azon egy kicsit meglepődött, hogy valóban ilyen magas. Hannán egy csepp fáradtság sem látszott, egyre lelkesebben jött-ment az állatkertben, kereste a terráriumokban a növények mögé rejtőző bogarakat, kígyókat, megszámolta őket, és már jött is a következő. Mindenhová bekukucskált, minden érdekelte, még a lajhárt is megsimogatta. Láttuk a jegesmedvét és a fókákat is, amint a víz alatt úszkálnak. Az állatsimogatóban sok időt töltöttünk, Hanna nagy örömmel etette a kecskéket, simogatta a lámát, és amikor már nem volt több látnivaló, csúszdázott még néhányat a játszótéren.
A nap végén felautóztunk a Citadellához, ahol gyönyörű kilátás tárult elénk. Bár Hannát jobban érdekelték az ott kiállított hadi eszközök: felmászott rájuk, kipróbálta őket, majd megnéztük madártávlatból is, amit a városban csak autóból láttunk. A vacsora után hazaindultunk, és alig telt el néhány perc, az addig fel-le szaladgáló, izgő-mozgó Hanna már békésen szunyókált. Hosszú, de sok-sok élménnyel teli nap volt mögötte, és mögöttünk is.
Hannát egy nagyon barátságos, melegszívű, mindenre kíváncsi kislányként ismertük meg. Öröm volt neki örömet szerezni.
/ 4
kívánság-koodinátorok
Budapest, 2012.10.06.
Dorinát a kórházban látogattuk meg támogatónkkal együtt, aki személyesen adta át ajándékát a négyéves kislánynak. Ehhez azonban át kellett öltöznie, mert Dorina steril szobában lábadozik szívműtétje után.
A kórház szociális munkása kalauzolt minket a kislány szobájához, de előtte az ajándékba bevitt Barbie babát is fertőtleníteni kellett. Dorina, amint meglátott bennünket az üvegajtón keresztül, ugrándozva, lelkesedve várta az érkező ajándékot és sebesen nekilátott a kicsomagolásának.
A babát tartalmazó dobozban többféle kiegészítő elem, ruha is volt a Barbie baba számára. Így elkezdték kedves támogatónk segítségével az összeszerelést és öltöztetést, beszélgetés közepette. Rendkívüli izgalom és lelkesedés, öröm volt látható Dorinán mindvégig, a fényképek is ezt mutatják.
Távozásunk után családtagjai még maradtak, és folytatták vele a megkezdett játékot. Pár nap múlva hazamehetett a kislány, így otthon a babaházat is birtokba vehette újabb meglepetésként.
Kívánjuk, hogy sok öröme legyen Dorinának felépülése közben a szép Barbie- házzal és Barbie-babával való játék során!
kívánság-koordinátorok
Budapest, 2012.10.12.
Egy szép napsütéses hétfő délután érkeztem Domihoz, aki már várta érkezésem, és nagyon izgatott volt.
Először csak csendesen és kíváncsian csomagolta ki a mozgásérzékelős X-BOX ajándékát. Feltelepítés után egy kicsit félénken, de annál nagyobb izgalommal állt neki játszani az új autós játékkal.
Örömmel szórakozott vele egész estig!
Nagyon örültem, hogy láttam az Ő boldogságát.
kívánság-koordinátor
Nagykanizsa, 2012.09.10.
Dávid ötéves vagány kisfiúként mit is kérhetett volna mást alapítványunktól, mint a RENDŐRSÉGGEL összefüggő dolgot, Lego Rendőrállomást. De autó is legyen benne, kérte. Igyekeztünk minél előbb teljesíteni kérését, ami támogatónk segítségével sikerült is.
Az ajándékozásra egy szép szombati napon került sor, a kisfiú szeme kikerekedett, amikor a nagy dobozt meglátta.
Azóta természetesen a kirakós játék minden egyes darabja a helyére került, vagyis Dávid megépítette a rendőrállomást.
kívánság-koordinátor
Diósd, 2012. 09.01.
Meglepődve tapasztaltam, hogy hófehérbe öltözött a környék, amikor hétfő reggel felébredtem. Ezen a télies őszi napon várt rám egy kisfiú, aki egy majdnem igazi autót kívánt a csodalámpástól.
Lassan, de biztosan érkeztem meg Nagykörűre, ahol viszont már nyoma sem volt a korán jött télnek. Gáborka szótlanul fogadott, de amikor megkérdeztem tőle, hogy mit kért ajándékba, azonnal válaszolt: elektromos autót!
Amikor édesapja behozta a járgányt, azonnal belemászott - szinte elveszett benne - és nyomban elindította. Sajnos a rossz idő miatt csak a lakásban próbálhatta ki az autót, de remélem azóta már bejárta az udvar minden zegét-zugát!
Öröm volt nézni ezt a pöttöm fiúcskát, amint birokba vette ajándékát és előre-hátra vezette azt, mint egy igazi sofőr!
Vezess még sokáig Gáborka és a végállomás az EGÉSZSÉG legyen!
kívánság-koordinátor
Nagykörű, 2012. október 29.
"Zita vagyok, 18 éves. Borsod megyei kis faluban élek Alacskán.
Mindig is nagy vágyam volt, hogy eljuthassak Londonba, mert eddig a csodálatos építményeket, épületeket csak képeken és filmekben láttam. Pár éve tanulom az angol nyelvet és kíváncsi voltam, hogy milyen lehet Angliában az élet és kíváncsi voltam az angol kultúrára.
De most a Csodalámpa Alapítvány teljesítette a kívánságomat és eljutottam Londonba. Három teljes fantasztikus napot töltöttem itt.
Az utazás napján egy kis sétára sem volt idő a repülő pár órás késése miatt, és késő este értünk be a csodálatos Hilton London Kensington Hotelba, ahol kedvesen fogadtak minket. Mindenki nagyon aranyos volt, segítőkész és még ingyen internet elérhetőséget is adtak nekem és ennek igazán örültem, mert amúgy nagyon drága lett volna.
A hotelben minden napot egy finom, kiadós reggelivel kezdtük.
Első nap ellátogattunk a London Eye-hoz, ahol hatalmas sort kellett végigállni, hogy feljuthassak az "óriás kerékre" ahonnan a lenyűgöző kilátás a városra felejthetetlen élmény marad a számomra. A nap többi részét vásárlással töltöttem a Portobello Road Marketen.
/ 5
Második nap, hűvös esős reggelre ébredtünk, de ez nem volt akadály. Felültünk a városnéző piros emeletes buszra és a Tower-ba látogattunk el ahol megtekintettem a királyi csalág igazi koronáit ami tele volt elképesztő drágakövekkel.
Itt is rengeteg kép készült rólam, mint mindenhol. Háttérben a hatalmas Tower híd amin később át is sétáltunk. Utána a Temzén lévő HMS Belfast hadihajó kiállítását néztük meg.
Amikor már sötétedett, a város lenyűgöző fényekben ragyogott, és ekkor átsétáltunk a Millenium hídon és csodálkozva néztem a kivilágított épületeket.
Harmadik nap kellemes volt az idő még a nap is kisütött.
Elmentünk a Westmister apátsághoz és bementünk a London Eye mellett található Aquariumba.
Ez fantasztikus pár nap volt... Nagyon jól éreztem magam.
Köszönet a Hilton Hotelnak a támogatást, hogy itt szállhattam meg és a Csodalámpa Alapítványnak hogy ilyen jól megszervezték az utamat.
Valamit köszönöm Andinak, hogy velem utazott és oly sok mindenben segített.
Köszönettel: Zita"
Ezúton is köszönjük a Hilton Budapest Hotel és a Hilton London Kensington Hotel Zita kívánságának teljesítéséhez nyújtott támogatását.
kívánság-koordinátor
Budapest, 2012.10.29.
Bence kisgyermek korában egyszer már legyőzte a súlyos betegséget, senki sem gondolta volna, hogy 13 évvel később az ismét támadni képes... Pedig sajnos így történt.
Bence jelenleg még steril körülmények között lábadozik a csontvelő transzplantációt követően a Szent László kórházban. Már több, mint két hónapja...
Otthonra, szobájába egy TV készüléket kért, hogy amikor végre otthonukban gyógyulhat tovább, akkor az egészségétől függően akár testvéreivel együtt, akár nélkülük is nézhesse majd kedvenc műsorait.
/ 4
Bence kívánságát a Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola - AISB diákságának és tanárainak adományából teljesítettük.
Az adományozókat az iskola egyik tanára, Ben O'Brian tanár úr képviselte. Bemosakodtunk, steril köpenyt, maszkot, gumikesztyűt vettünk fel, hogy személyesen is beszélhessünk Bencével, aki alaposan meglepődött, mert persze semmiről sem tudott.
(Ezúton is köszönjük a kórháziak kedvességét, segítőkészségét és titoktartását, mert persze a TV-t néhány nappal korábban már odaszállítottuk.)
Ben és én előtte lecipeltük a TV készüléket, majd, mivel azt nem lehetett volna sterilizálni, Ben a kórterem ablakán keresztül mutatta meg Bencének. (Bence szülei is jelen voltak, és így végül a hazaszállítás sem okozott problémát.)
Ben az amerikai iskola trikóját is elhozta Bencének ajándékba - ezt a friss, jó leleteknek hála Bence kezébe adhattuk - ezzel is jobbulást és gyógyulást kívánva a diákok, szüleik és a tanárok nevében.
Elmondtuk, hogy az AISB immár hetedik alkalommal rendezett adománygyűjtő akciót a Csodalámpás gyerekek javára - Walk-the-Wish, magyarul kb. Kívánságséta néven. Az idén két magyar iskolával közösen, közel ezren vettek részt az akcióban. A diákok döntik el, hogy az összegyűlt pénzből milyen Csodalámpás kívánságok teljesüljenek; Bence kívánságát is ők választották ki.
kívánság-koordinátorok
Budapest, 2012.10.29.
Korábbi bejegyzések
- Péter (10 éves, Letenye)
- Mirkó (3 éves, Isaszeg)
- Zétény Huba (3 éves, Budapest)
- Gergely (4 éves, Nyíregyháza)
- Bence (7 éves, Baja)
- Zita (14 éves, Bucsa)
- Sebestyén Zoárd (18 éves, Kemenesszentpéter)
- Sára (4 éves, Zalaszántó)
- Levente (11 éves, Nyírlugos)
- Krisztián (16 éves, Szeged)
- Kevin Sándor (8 éves, Méhtelek)
Archívum
- Tartalomjegyzék
- Toplista
- 2024
- 2023
- 2022
- 2021
- 2020
- 2019
- 2018
- 2017
- 2016
- 2015
- 2014
- 2013
- 2012
- 2011
- 2010
- 2009
- 2008
- 2007
- 2006
- 2005
- 2004