Zsolti hosszú időt töltött nyár elejéig a klinikán.
Nagyon várta, hogy végre hazamehessen. Kissé türelmetlen volt, mert már minden megvolt ahhoz, hogy induljanak, nem értette mégis miért kell még mindig várni valamire.

Meglepettségét hatalmas öröm kísérte, mikor beállítottunk szobájába az ápolónők és orvosa társaságában átadni a hőn áhított számítógépet.

Felnézett és huncut mosollyal mondta: "AHA most már értem, hogy miért kellett ennyit várnom! De megérte!" Kistesója is nagyon örült és Zsolti ígérte, néha őt is odaengedi majd játszani a géphez.

A számítógép a adománya. Köszönjük!

Partik imád barkácsolni így nem csoda, hogy "igazi" szerszámkészletet kért.
Elgondolkodtunk, hogy vajon hol lehetne méltó körülmények között átadni egy barkácskészletet?!? Természetsen ott, ahol azokat használják, pl. egy építkezésen...

Az Autóker Holding Zrt. - az ország egyik legnagyobb ingatlanberuházó cége - készségesen állt rendelkezésünkre és lehetővé tette, hogy Patrik megnézhesse egyik éppen folyó fontos építkezésüket.

A barkácskészletet személyesen Aradi Ferenc, az Autóker Holding Zrt. lakóingatlan fejlesztési vezérigazgatója adta át Patriknak, oklevéllel, védősisakkal, majd körbe vezette a kisfiút az épülő Gozsdu Udvarban.

/ 3

Ezúton is köszönjük az Autóker Holding Zrt. vezetőinek és munkatársainak, köztük Aradi Ferenc vezérigazgató úrnak és Zimmermann Péter PR manager uraknak, hogy segítettek Patrik álmát valóra váltani.

Szandi lassan egy éve volt a kórház lakója, mikor teljesülhetett régi álma, a laptop.

Örömkönnyek közepette vette át a váratlan ajándékot, mely nagy segítséget nyújt neki a tanulásban, és az unalmas órák eltöltésében.

Sajnos édesanyja nem tud mindig vele lenni, mert Szandit négy testvére várja haza. Az örömteli eseményen Ábrahám doktornő volt jelen.

/ 3

Anett (11 éves, Balatonkeresztúr)

Dávid Christopher (7 éves, Vecsés)

Anett Balatonkeresztúrról, Christopher Vecsésről, Laci pedig Dombóvárról vághatott neki a nagy útnak, hogy átléphesse a Párizs melletti Disneylandben a csodák birodalmának kapuját.

Az egész nap egy varázslatos álomban telt el, az utakon szembejövő óriási Disney-figurák üdvözölték a kis magyar utazókat, akik kisvasúton bejárhatták az életnagyságú mesedíszletekből felépített világot.
A fantasztikus nap után még egy kis párizsi városnézésre is maradt idő.

A Depresszió együttes tagjainak nagyon köszönjük, hogy segítettek a kívánságteljesítésben.

Komoly titkolózás közepette érkeztünk a klinikára. Réka már nagyon várt bennünket, izgatottan kérdezte a nővérektől és orvosoktól, hogy mikor érkezünk a régen várt sírós babával és a babahordozóval!
Erre nem is kellett sokat várnia, hamarosan egy egész csapat gyűlt össze a szobája előtt: nővérek, orvosok és mi, a Csodalámpa csapata.

Réka hatalmas mosollyal fogadott bennünket.
Az ajándék átadása után azonnal nekilátott a kicsomagoláshoz. Rögtön átöltöztette, megfésülte, dajkálta az újdonsült babát, akit Lilinek nevezett el, és le sem tett a kezéből.

Nagyon jó volt látnunk, hogy örömet szerezhettünk Rékának!
Reméljük sokáig kedvét leli majd benne, és csupán egy kellemes élményként fog emlékezni a bent töltött időre!

Adrienn nagy izgalommal várta az ajándékát, ami egy sírós baba volt egy mutatós kis babakocsival. Azonnal bontogatni kezdte a nagy csomagot, ahogy megkapta.

Amíg a babakocsit az apukája összeállította, addig ő már birtokába is vette az újdonsült babát. Átöltöztette, dajkálta, majd végül beleültette az elkészült kocsiba.
Azóta is folyamatosan játszik vele és nagyon boldog, hogy ilyen szép játékot kapott.

Reméljük sok örömét leli benne!

A kívánság teljesítéshez nyújtott segítséget és rengeteg figyelmességet Fanny nevében is köszönjük a Hotel HetesHáz vezetőinek és munkatársainak, Tihanyi Sándor és Dobó Gábor önkénteseinknek.

Ismét csodát tettek azzal, hogy a 9 éves Réka kívánságát tudták teljesíteni.
Réka régi álma egy számítógép volt, melyet mostantól már magáénak tudhat. Amikor megkapta, először nem akarta elhinni. Megszeppenve állt és nem szólt semmit, de az öröm ott csillogott a szemeiben.

Őszre fordult az idő, mikor Attila kívánsága megvalósulni látszott. Vártunk, és reménykedtünk, hogy a kitűzött napon kegyes lesz hozzánk az időjárás, hiszen Attila úticélja egy óriási park volt, ahol több mint 70 életnagyságú dínó várta.

Már az utazás előtti napok is csupa izgalomban teltek, hiszen sok dolgot kellett elintézni ahhoz, hogy indulhasson az expedíció a Graz melletti dinoszaurusz parkba:

- Útlevelet kellet készíttetni, ami már maga nagy élmény volt, köszönhetően az okmányirodában dolgozó kedves néniknek,

- Át kellett venni a lakóautót, ami a parkba szállította a kis csapatot.


A lakóautó átvételéről természetesen Attila sem maradhatott le, és amíg a felnőttek a hivatalos ügyeket intézték, ő megpróbálta felfedezni az autó belsejét, ami nem egy szokványos autó volt, hanem egy igazi guruló ház (ha tehette volna, talán még az utazás előtti éjszakát is itt tölti).

A korán reggel induló kis csapat minden gond nélkül megérkezett a grazi dínóparkba, ahol az őshüllők még a gondoltnál is nagyobbak, szebbek és érdekesebbek voltak. Attila személyében egy igazi dinoszaurusz-szakértő látogatott el hozzájuk, hiszen legtöbbjük - számunkra sokszor kimondhatatlan - nevét fejből tudja, így szinte régi ismerősként látogatta meg őket.



Még Attilát is megrémisztette azonban az az óriási, az egész parkban hallható üvöltés, amit egy hirtelen elinduló hüllő hallatott. Egy pár pillanatig mindenki úgy hitte, hogy ez biztosan egy IGAZI dínó... De szerencsére csak egy nagyon jól sikerült trükk volt, így tovább folyhatott a kirándulás.

Attilának nagyon tetszett a park, régen látták őt ilyen vidámnak, felszabadultnak, vitte a lába egyre tovább és tovább. Ilyen sok gyaloglás után még a park éttermében elfogyasztott finomságok is sokkal jobban ízlettek a megszokottnál, a hazafelé vezető úton pedig egy kis pihenés mellett jó volt nézegetni a készített fotókat. Másnap, amikor az autóért mentünk, Attila éppen egy dínó csontvázat próbált kiszabadítani a leletet körülvevő kőtömbből, akár egy igazi paleontológus: kalapáccsal , vésővel, ecsettel.
Nagyon reméljük, hogy még sokszor tud majd ebből a kirándulásból, a szép élményekből erőt meríteni!

Zoltán, az imádott testvérével és édesanyjával érkezett meg a megbeszélt időpontra és helyre.

Az első pillanatban lehetet érezni az egész család örömét, mely mindenkire hatott a környezetükben.
Zoltán vidám és érdeklődik minden újdonság iránt, és egyik álma, hogy egyszer felszolgáló legyen.

Sok sikert kívánunk hozzá neki, és reméljük minden álma így fog teljesülni!

A számítógép a ajándéka. Zoltán nevében is köszönjük!

Krisztián édesapjával érkezett kezelésre a Debreceni Gyermekklinikára, ezért az apukájával előre megbeszéltük, hogy legyen meglepetés Krisztiánnak a Playstation "érkezése" és átadása.
Krisztián nagyon örült a váratlan ajándéknak, hiszen így már a kórházban is tud majd játszani.

Kedves Krisztián: kívánjuk, hogy kis figyelmességünk minél inkább felvidítsa a kórtermekben töltött napjaidat és okozzon sok örömet a használata!

Katica egy igazi nő...
Az alkalomhoz illően, mikor valakinek épp egy kívánsága teljesül, csodálatosan tündökölt.

/ 4

Találkozásunkkor elárulta, hogy nagyon hiányzik neki a testvére, aki sok-sok kilométerre távol tőle az igazi otthonukban várja.
Reméljük a technika megkönnyíti számukra kapcsolattartást és minél hamarabb haza térhet hozzá.

Jobbulást kívánunk neki.

A számítógép a ajándéka. Katalin nevében is köszönjük!

Csodák, remények és titkok... ennek jegyében telt el november első vasárnapja egy győri családnál. Késő délután érkeztem meg Judithoz, aki kissé bizalmatlanul méregetett, amikor beszélgetni kezdtünk. No persze, nem alaptalanul. Édesanyját ugyanis arra kértem, ne árulja el a kislánynak, ki fog érkezni hozzájuk aznap este. Bár Judit faggatta a szüleit a titokzatos idegenről, ők nem fedték fel a titkomat. A titkom pedig nem volt más, mint Judit nagy álmát valóra váltani: egy Playstationt ajándékozni neki.
No de nem csigázhattam a végtelenségig a kedélyeket, nemsokára előkerült a játék. Az öröm onnantól leírhatatlan volt, eltörölte az eddigi bizonytalanságot, és Judit csacsogott, mesélt és kérdezett. Remélem, hogy ez a pillanat sokáig eszébe jut majd és erőt ad neki a küzdelemhez.

A kívánságot a támogatásával teljesítettük. Judit nevében is köszönjük!

Köszönjük továbbá Barabás Tamásnak, a ügyvezetőjének, hogy árengedménnyel járult hozzá a kívánság megvalósulásához.

István 11 éves és meglett fiatalember.
Találkozásunkkor hihetetlenül figyelmes és illedelmes volt, egy igazi úriember. Sokan tanulhatnának tőle...

A várva várt számítógépet szintén nagy fegyelemmel és óriási boldogsággal fogadta el tőlünk.

A számítógép a ajándéka. István nevében is köszönjük!

Szombat reggel - igen hosszú út megtétele után - kezelésre érkezett Éva Debrecenbe, ahol már várta az általa kívánt számítógép.
Kicsit már késésben volt a kezeléssel, ezért mi gyorsan átadtuk az ajándékát, a számítógépet. Készítettünk pár fotót és Éva már sietett is a kezelésre.

Kívánjuk Neked, hogy használd nagy örömmel az átadott gépet!

A számítógép a ajándéka. Éva nevében is köszönjük!

Dávid egy Győr-Moson-Sopron megyei kis faluban él szüleivel és öt testvérével. Az orvosok Szombathelyre irányították gyógykezelésre.
Mikor először találkoztam vele, akkor több napos kezelésen vett részt. Elég messze laknak a kórháztól és a legkisebb testvére 2 éves így édesanyja nem tudott hosszú időt nála tölteni.

A következő találkozásunkkor elmondta, hogy egy Samsung M-600-as telefont szeretne, hogy az édesanyjával és testvéreivel tudjon beszélgetni, mikor egyedül van a kórházban.

A telefon vásárlásakor szolgáltatónál "személyre szabott" kedvezményt kaptunk, amiről mi nem is tudtunk, de mindig találkozhatunk segítőkész emberekkel, akik munkánkat segítik.

Így történt most is. Köszönjük a névtelenséget választó fiatal hölgy segítségét.

A kívánságot a támogatásával teljesítettük. Krisztina nevében is köszönjük!

Ricsike 5 éves kisfiú. Pici törékeny termetű, sokat fekszik az ágyban.
Amikor bementem hozzá, hogy átadjam a csomagot, nem hitt a szemének.

- Hát az én kívánságom ilyen hamar teljesült? - kérdezte. - El sem hiszem... -
dünyögte halkan.

Szinte belepirult a boldogságba, amikor kibontotta a csomagot és megkédezte:

"Ez tényleg az enyém? Hű de király!"

Máté már régóta van kórházban., és még hosszú kezelések várnak rá. A kezelések ideje alatt és utána szinte állandóan az ágyban fekszik. Igazából nincs kedve sem játszani, sem festeni olyankor, hanem szemét a tv képernyőjére szegezi és azt nézi. Ez a tevékenység nem fárasztja. De a Tv-ben nem mindig van gyerekeknek való műsor, ezért kért a Csodalámpától egy " olyat", amiben mindig lehet mesefilmeket látni.

Amikor sor került a DVD lejátszó és a két mesefilm átadására, akkor is nagyon rossz hangulatban volt. El sem akarta hinni, hogy neki is lehet "olyan" .amiből állandóan látni a mesefilmeket.
Csak akkor hitte el, amikor már be is üzemeltük a készüléket. Csillogó, nagy barna szemével rám nézett, és annyit kérdezett: Ez tényleg az enyém? És ha meggyógyulok, akkor haza is vihetem?

Aztán a válaszom hallatára teljesen megnyugodott, és már nézte is a DVD mellé kapott egyik mesefilmet.

Mikor 2 órás utazás után megláttuk a Vésztő táblát, fellélegeztünk, végre megérkeztünk.

Nem volt nehéz megtalálni a házat, mert minket várva már az egész család kinn ácsorgott az utcán.
A sok gyerek között azonban nem találtuk Palikát! Kiderült , hogy a tiszteletünkre elment átöltözni.

Boldogan vette át a számítógépét. Mesélték, hogy nemrég jöttek haza a kórházból, és néhány nap múlva újra mennek kezelésekre.

Reméljük hogy hamarosan kiélvezheti a számítógép adta lehetőségeket.

A számítógép a ajándéka. Zoltán nevében is köszönjük!

Krisztián kívánságát gyorsan sikerült teljesítenünk.
Igen rossz állapotban van a kezelésektől, és sajnos edesanyja sem tud mellette lenni.

Kívánsága egy felnyitható fedelű fényképezőgépes telefon, hogy anyukájával tudjon minél többet beszélni.

A Csodalámpa meglepetésképpen feltöltőkártyát is mellékelt a telefonhoz, így egy kicsit bővebben is tudnak beszélgetni.
Reméljük, kapcsolattartásuk ezzel valamelyest könnyebbé vált.

Jobbulást kívánunk Krisztiánnak.

Arnoldék 4-en vannak testvérek és sajnos hárman súlyos betegségben szenvednek. A pénteki nap mindenképp el kellett jönniük a gyerekeknek a klinikára, de ezúttal nem tudták miért. Egyedül anyuka lett beavatva a dologba.

Nagy meglepetés volt, mikor a számítógép átadásra került. Sok kíváncsi szempár figyelte, mi is történik itt, és milyen ajándékokat kaptak a gép mellé.

A számítógép a adománya. Köszönjük!

Köszönjük továbbá az Comgame „576” Kft.-től támogatásként kapott játékprogramokat.

/ 3

Lilla - talán lányoktól kicsit szokatlan - kívánsága egy basszusgitár és erősítő "szett" volt.

Elmondta, hogy van egy lányokból álló zenekaruk és ott szeretne az új gitárral zenélni. Nyomban elterveztük, hogy az átadásra - betegsége miatt ritkán látott - barátait, zenekerát is beszervezzük.
Később az is kiderült,hogy a pécsi Brigád együttes a kedvence...

Apró csodák és csodálatos, segítőkész emberek által sikerült a Brigád zenekart is megnyerni az ügynek. Ők is felajánlották, hogy szívesen részt vesznek az ajándék átadásában.

Nagy szervezkedések és izgalmak után már csak Lillát kellett a tett színhelyére szervezni, és Lilla szinte minden gyanúját sikerült eloszlatni...

Miután azt hitte, hogy egy előadást kell végig hallgatnia, unottan lépett a terembe, ahol mindenki izgatottan várta.

Lilla a döbbenettől sokáig meg sem bírt szólalni. Nagyon nagy meglepetést sikerült okoznunk neki és persze magunknak is, örömét látva.
Ott voltak a klinikai tanárai, a pszichológus, a gyógytornász és mindazok a felnőttek, akik mostanában körülötte vannak, és barátai is eljöttek, hogy együtt osztozzunk Lilla örömében.
Lassan oldódott a kezdeti "döbbenet" és barátnői gyűrűjében a Brigád adta át a vágyott Behringer basszusgitárt és erősítőt Lillának.

Ezután még sokat beszélgetett a két zenekar és a végén a Brigád meghívta a lányokat a jubileumi bulijukra.

Mielőbbi gyógyulást és sok-sok sikert kívánunk Lillának!

A kívánság teljestéséhez a Basys Kft nyújtott alapítványunknak jelentős segítséget. Lilla nevében is hálásan köszönjük!

Bianka már nagyon sokszor kérdezte, hogy mikor kapja meg az ajándékát. Amire először vágyott, rajtunk kívülálló ok miatt nem sikerült teljesítenünk, de mondta,hogy megérti és már van is helyette más kérése.
Egy digitális fényképező gépet szeretne, amivel aztán lefényképezhetné ritkán látott család-tagjait,hogy ígya azután mindig vele legyenek.

Egyszercsak elérkezett a nap, amikor reggel szomorúan ült az ágyában, mert éppen előtte derült ki, hogy sajnos aznap sem mehet haza.

-Hoztam neked valamit!- mondtam amikor bementem hozzá.
Először rám sem akart nézni, de aztán csillogó szemmel kérdezte: - Csak nem a fényképezőgépet?

Előkerült hát a doboz és kíváncsian, örömmel bontogatta a csomagot.
Amikor meglátta,hogy mi van benne, már mesélte is, hogy a testvére kislányát szeretné először lefotózni.

Csináltunk is próbaképpen néhány képet, de hogy az elem ne merüljön le, eltettük délutánra, hogy mikor megérkezik a barátja együtt próbálgathassák.

Addig ott tartotta maga mellett a gépet az ágyban és a viziten is büszkén mutatta a doktoroknak.

Reméljük sok szép fotót sikerül készítened és így a távol lévő testvéreiddel ily módon mégis csak együtt lehetsz, hiszen ez lett volna az első kívánságod...