Laura, annak ellenére, hogy már egy koncert alkalmával találkozott Lolával néhány percre, nagyon szeretett volna vele hosszabban beszélgetni.
A jó egy órás beszélgetés alatt sok mindent megtudhattunk Loláról, még néhány titkot is elárult...
A legnagyobb meglepetés azonban az volt, hogy még mindig emlékezett Lola Laurára és őrizte a koncert után kapott plüss állatot.

Ujfalusi Ildikó

2006.12.05.

Talán egy kicsit hihetetlen, hogy valaki 7 évesen vasúti terepasztalra vágyik, de ha Istvánkát hallgatjuk, hogy milyen lelkesedéssel beszél a vonatokról, már nem is csodálkozunk.
Istvánkával a kórházban találkoztunk, így csak a vonatot, épületeket és tartozékokat tudtuk átadni neki / a terepasztal már otthon várja! /. Olyan izgalommal és örömmel nézegette őket, hogy aznap még a tanulást is el kellett halasztani.

Ujfalusi Ildikó

2006.12.06.

A kívánság teljesítéséhez nyújtott segítséget köszönjük a MOL-nak!

A kívánság utóélete: (kattints ide!)

Viki élménybeszámolója:

Sent: Tuesday, August 08, 2006 12:29 PM

Élménybeszámoló a 2006-os Magyar nagydíjról és a Mai Casco futballmeccsről

Szerda reggel felkeltem már nagyon vártam az estét hogy láthassam a Magyar válogatottat és a Forma1-es pilótákat focizni. Aztán eljött az este és elfoglaltuk helyünket, már tényleg nagyon izgatottak voltunk, hogy elkezdődjön a focimeccs. Felkonferálták a Magyar válogatottat, illetve Forma-1-es pilótákat és elkezdődött a focimeccs, nagyon vártuk a végeredményt, hogy ki fog nyerni. A végeredmény 11: 8 lett a Forma1-es pilóták javára. Nagyon boldog voltam mikor nyertek, mert én nekik drukkoltam. Mikor kigurult a labda és Liuzzi futott érte nagyon örültem, hogy ilyen közelről láthattam és hogy integetett a közönségnek. Vége lett a meccsnek, kicsit elszomorodtam, hogy vége, mert nagyon élveztem és drukkoltam.

Másnap reggel kicsit későn keltem, és nagyon ideges voltam, hogy időben oda érjünk a megbeszélt helyre, de sikerült. Aznap volt a csütörtöki boxlátogatás, amire kimentünk apuval. Elég nagy volt a tömeg, de ennek ellenére nagyon élveztem, mert láthattam a kedvenc csapatomat a Mclaren-Mercedest. Ezzel elárultam, hogy a kedvenc pilótám Kimi Räikkönen már közel 2001-óta, vagyis 6 éve. A pénteki szabadedzésen Kimi volt az első, aminek nagyon örültem. Másnap reggel mikor felkeltem nagyon siettem, hogy időben kiérjünk a Hungaroringre ugyanis a szombati időmérő edzés nagyon izgalmas volt. Hallottam és a láttam az autókat olyan közelről, mint még soha és mikor Kimi megnyerte az időmérő edzést nagyon boldog voltam. Közel 45 percen keresztül követhettem végig az eseményeket a pálya széléről, aminek kifejezetten örültem. Nagyon jó helyen ültünk, nagyon közel, és az autók hangja valamint az autókat ilyen közelről látni nagy élmény volt számomra. Remélem még lesz alkalmam ilyen helyről látni az autókat és hallani az autók hangját, és hogy egyszer találkozhatom Kimi Räikkönennel személyesen is és elkérhetem tőle a sapkáját, és kezet foghatok vele.

Erre a pár napra egész életembe emlékezni fogok. Ezúton szeretném nagyon nagyon megköszönni a Csodalámpa Alapítványnak és a kezelő orvosomnak Dr. Mencz Zsuzsannának, hogy megengedték, és hogy eljuthattam 2006-ban a Magyar Nagydíjra.

Németh Viktória  

Köszönetet mondunk a jegyekért a Magyar Telekomnak.

Viktória Kimi Raikönnen-nel szeretett volna találkozni, még a nyáron, azonban az idei Magyar Nagydíjon nem sikerült összehozni a találkozást. A McLaren szerencsére gondoskodott némi kárpótlásról...

Végre december 8-án, pénteken sikerült összehozni a találkozót Vikivel.
Mikor megtudta, hogy a McLaren Racing-től várja őt "valami", hat órát utazott csak azért, hogy kézbe vehesse a Kimi Raikkönen relikviákat.

Veronika kívánságát épp Mikuláskor tudtuk teljesíteni - ennek megfelően úgy véltük, legyen ez az este egy kicsit több, mint egy kívánságteljesítés. A barnahajú fodrászbaba - aminek igazi, fésülhető, süthető és mosható haja van hatalmas dobozban érkezett meg a Tűzoltó utcába, Veronika egészen kicsi kora óta fodrász szeretne lenni, és nagyon vágyott egy olyan fodrászbabára, amin már gyakorolhatja leendő szakmáját...

Amikor a doboz kinyílt, csak ennyit suttogott: "épp ilyet szerettem volna!". Simogatta a gyönyörű arcú baba fejét, és izgatottan nézegette a dobozban lapuló egyéb kincseket: többféle paróka, egy fej, amire a parókákat fel lehet rögzíteni, hogy a frizura elkészüljön, fésük, hajgumik, anyagokat, amikből fátyol, és egyéb hajdísz készülhet - hiszen tudtuk, hogy Veronika nagyon ügyes kezű, legutóbbi látogatásunkkor épp gyöngyöt fűzött, és megmutatta a már elkészült remekműveket is.
A csodalámpás "Mikulás" egy nagy puttonnyal is érkezett - az apró kincsek közül válogathatott Veronika is, és a kórház valamennyi osztályán az összes gyereknek jutott ajándék bőven. Hazafelé indultunk, amikor nagy meglepetés várt minket a folyosón:

Veronika állt ott az egyik gyönyörű parókában boldogan mosolyogva... A kórterembe bekukkantva... a mamák épp maguk közt próbálgatták a parókákat... Felejthetetlen Mikulásnap volt mindannyiunknak. Köszönjük!

Flandera Tünde, Titkos Rita, Kovács Judit
kívánság-koordinátorok
2006.12.06.

/ 3

A kívánság teljesítéséhez nyújtott segítséget köszönjük a MOL Zrt-nek!

2006. 12. 10-én átadtuk Juditnak a várva-várt számítógépet, melynek nagyon örült.

Hadházi Zsuzsa
koordinátor
2006.12.10.

Egy szerdai napon szólt Balázs anyukája, hogy hazaérkeztek a kórházból.
Így a többször elhalasztott ajándékátadásra még azon a napon sort kerítettünk Balázs nagy örömére és meglepetésére.
A család izgatottan bontogatta a számítógépet, amit lehetett még este, a többit pedig a szerelő segítségével a következő napon beüzemeltek.
A meghitt beszélgetésből kiderült, hogy Balázsnak a tanuláshoz is elengedhetetlenül szükséges a PC, mivel jelenleg magántanuló.
Kívánjuk, hogy minél gyorsabban találják meg azt a közlekedési módot, amivel naponta el tud jutni az iskolájába.
Reméljük, örömet szereztünk Balázsnak ezzel az új géppel!

Krisztina kérése - gitározni szeretne tanulni - első volt a maga nemében a Csodalámpa történetében.

Ismét bebizonyosodott, hogy soha nem lehet tudni mi mire jó: a '70-es évek elején a Vármegye utcában, a Belvárosi Zene Kht. Zeneiskolájában tanultam gitározni. Gondoltam, hátha létezik még az iskola és tanít hajdani tanárom...
A válasz szerencsére mindkét kérdésre IGEN, és miután tisztáztuk Elfi-vel, hogy Krisztina már nem picurka kislány, hanem rendes gitáron tud tanulni, vállalta is a tanítványt.

Krisztina szeptember óta szorgalmasan gyakorol, tanára szerint tehetséges és aranyos (tanusíthatom...).

Kívánom, hogy Krisztinek legalább annyi öröme teljen a gitározásban, mint nekem az elmúlt évek során.

A kívánságot a támogatéséval teljesítettük. Krisztina nevében is köszönjük!

Patrik kívánsága a számítógépéhez egy winchester, és játékok egy kedves támogatónk, István jóvoltából valósult meg. Hosszas szervezés előzte meg az átadást, mert bár az ajándék már megvolt, úgy tűnt, nem is olyan egyszerű átadni... aztán, persze csak sikerült. Patrik épp kijött a kezelőből, amikor rátaláltunk.. Gyorsan nyitotta a csomagot, és hosszas megbeszélésbe kezdtek támogatónkkal, a jövőt illető terveiről - ami, természertesen majdani számítógépes munka lesz és ennek egyik adaléka a kívánság. Mivel a mentő már szinte azonnal jött is értük, és vitte őket haza Keszthelyre, még aznap délután ki lehetett próbálni, mit is varázsolt a Csodalámpa...
Ezúton is köszönjük támogatónk segítségét ahhoz, hogy egy kisfiú álma teljesülhetett!

Flandera Tünde
kívánságkoordinátor
2006.11.16.

Az eredeti kívánság időközben módosult - és Mónika egy Plastation2-t kért. A géphez azt az ajándékot, amit ő említett nem sikerült megtalálnunk, de vettünk mást - látszólag találomra...
Mónika, amikor meglátott minket a kórterem ajatjában, már boldogan integetett. Nagy gondossággal nyitotta ki a csomagot, nehogy a papír megsérüljün.. aztán izgatottan nézte, hogy a kórház gépén épp játszó kisfiú mellé mikor ülhet, és próbálhatják ki a játékot... és milyenek ezek a huncut dzsinek: egy kicsit bánatosak voltunk, hogy azt a játékot, amit Mónika kért nem lehet kapni a PS2-höz, DE! amit vettünk - egy motorverseny - még sokkal nagyobb örömet okozott, mert Mónika kedvencei a motorok, mamája mondta, hogy amikor meghallja egy motor hagját, felsóhajt: Hallod, milyen gyönyörű hagja van..?
Szerencse, hogy ezek a dzsinek még a ki nem mondott vágyakat is képesek teljesíteni, hiszen végül Mónika megkapta azt a játékot aminek, sokkal jobban örült, mint amit eredetileg kért.

Flandera Tünde
kívánságkoordinátor
2006.11.21.

A kívánság teljesítéséhez nyújtott segítséget köszönjük a MOL-nak!

A kívánság, a nagy álom egy kb 80 cm magas Hófehérke baba volt...
Kezdetben úgy tűnt, ekkora baba nincs sehol - de aztán a dzsinnek besegítettek. A fényképen látszik: igazi, gyönyörű Hófehérke babát kapott Szandra épp olyat, mint a filmben, és, mivel az egészről mit sem sejtett, mamával és Angelika főnővérrel szövetkeztünk, amikor a babát meglátta, nem tudta, mit csináljon örömében, csak nézett, hatalmas szemekkel, és annyit mondott: Épp ilyet szerettem volna..! épp csak egy ici-picit nagyobb Szandra, mint a baba, ami 93 cm magas, és, ha a kezét megfogják, járni is tud. Természetesen Szandra gyorsan vacsorát is főzőtt neki, símogatta, fésülgette, és megígérte, hogy csak nagyon rövid időre hagyja magára ezentúl, mindig vele lesz.
Öröme mindannyiunkra nagy hatással volt - egy nagy, titkos vágy teljesült aznap...

Flandera Tünde
kívánságkoordinátor
2006.11.14.

Albert kívánsága egy 2006-os VB-s focilabda volt, és egy Carlos által dedikált focimez.

Nagy focirajongó az egész család, Albert betegségéig aktívan focizott, most egy időre fel kellett függeszteni. Mit sem sejtett, amikor Angelika főnővér megbeszélte velük, hogy egyik délután jöjjenek be a kórházba, valaki beszélni szeretne Alberttel... Amikor Albert meglátta a focilabdát, a szava is elállt örömében, azonnal magához ölelte, és kérésünkre (nem kellett igazán bíztatni..) dekázgatni is kezdett. Egész este boldogan mosolygott, és már a másnapi műtét sem keserítette el.

A teljesítésből a focimez még várat egy kicsit magára, de a szervezés folyamatban van.

Ezúton is köszönjük Kis Virág támogatónk segítségét, aki a focilabdát felajánlotta Albertnek.

Flandera Tünde
kívánságkoordinátor
2006.11.14.

A dedikált mez 2007.02.18-n vasárnap, a Malév madridi járatán érkezett meg a Csodalámpához egy kedves ismerős révén.

Szerencsére Albert édesapja épp Budapesten volt, így a mez már másnap úton volt Alberthez. (a papa azt is elárulta, hogy sosem hitte, lehet ebből valaha valami...)

Köszönjük a Sporttime Magazin vezetőjének, hogy segítségünkre volt a kívánság teljesítésében.