Talán egy kicsit hihetetlen, hogy valaki 7 évesen vasúti terepasztalra vágyik, de ha Istvánkát hallgatjuk, hogy milyen lelkesedéssel beszél a vonatokról, már nem is csodálkozunk.
Istvánkával a kórházban találkoztunk, így csak a vonatot, épületeket és tartozékokat tudtuk átadni neki / a terepasztal már otthon várja! /. Olyan izgalommal és örömmel nézegette őket, hogy aznap még a tanulást is el kellett halasztani.

Ujfalusi Ildikó

2006.12.06.

A kívánság teljesítéséhez nyújtott segítséget köszönjük a MOL-nak!