Csabi először édesanyjától, Esztertől hallott Mikulásfalváról. A mai napig emlékszik arra a napra, amikor Eszter mesélt neki Rovaniemi városáról, ahol Santa, azaz Télapó lakik és ahol fogadja a gyerekeket. Azt is megtudta, hogy létezik egy Santa televízió is, így több éve kísérte figyelemmel, mit is csinál a Mikulás napközben és este.

Kívánsága így magától értetődő volt: beszélgetni szeretett volna, minél hosszabban a Mikulással.

Sokáig titokban tartottuk, mikor indulunk a látogatásra, így Csaba csak csütörtökön tudta meg, hogy pénteken repülünk. Ekkor váratlanul bejelentették a Finnair légitársaság dolgozói, hogy sztrájkolnak, így volt némi ijedelem, hogyan is jutunk el Rovaniemi-be. Szerencsére a Mikulásnak fantasztikus segítői vannak, például a budapesti Finn Nagykövetség munkatársai és a Finn Magyar Társaság, ők azután Santa segítségével megoldották, hogy a sztrájk ellenére pénteken útra kelhettünk.

Szerettük volna, hogyha Csabi pihenten indul útnak, így az Art’Otel vezetőségének hála ő és családja ebben a szép dunaparti szállodában tudtak éjszakázni.

Két átszállással egész nap repültünk, látszott, hogy Csabi nagyon elfáradt, de estére, amikor meglátta a kisváros fényeit, a kivilágított repteret, a rénszarvas szobrokat és a meseszép fogadócsarnokot, minden baja eltűnt és alig várta a szombati találkozót.

A napot a Mikulás felvonulással kezdtük, persze itt csak ízelítőt kapunk abból a csodából, amire minden gyermek vágyik.
A felvonulás után először kutyaszánozni vittük a nagyfiút, itt nyolc igen vidám husky várta őt és repítette a havon.
Ezt követően Mikulásfalvára hajtottunk, ahol a manók már türelmetlenül vártak minket.

A Télapó háza olyan, mint a mesében, sok-sok lépcsőfok visz a magasba, ott méri egy hatalmas ingaóra az idő múlását, pattog a tűz Mikulás szobájában… Az egyik sarokban óriási láda áll telis-tele sok, sok levéllel, amit a gyerekek a világ összes tájától küldtek neki, a másikban ajándékok sorakoznak, van ott rengeteg könyv is és a fő helyen ott áll Télapó kedvenc karosszéke.

Hirtelen azt sem tudtuk hova nézzünk, mit csináljunk, de a kezdeti elfogódottságot Mikulás kedves mosolya és hangja egy pillanat alatt megtörte. Csabit a térdére ültette és hosszan beszélgetett vele. Csaba rengeteg kérdést tett fel: hány éves a Mikulás, mit csinál egész nap, hogy készülnek a játékok…

A Mikulás kérdezte, mi lesz Csabi, ha felnő, erre azt a meglepő választ kapta, hogy ő is Mikulás szeretne lenni. Santa azt válaszolta erre, hogy ez nehezen fog sikerülni, hiszen ő még sokáig nem szeretne felhagyni hivatásával, igaz, hogy több mint 400 éves, de ez nem gond.

/ 11

Viszont arra kérte Csabit, hogy legyen ő is az egyik kis segítője, mert igen sok dolga van. Ebben meg is egyeztek és megpecsételték az egyezséget egy kitűzővel.

Ezután Csabi átadta az ajándékát. Műanyag palackból fantasztikus pingvint készített a Mikulásnak… mivel itt az Arktiszon nem élnek pingvinek, gondolta, ezzel lepi meg a Mikulást. Még sok rajzot és persze kívánságlistát is hozott magával.
Santa erre megajándékozta őt egy plüss Rudolffal, kedvenc rénszarvas állatával és saját tollát is neki ajándékozta, amit csak legjobb barátainak ad. A látogatás végén készült néhány közös kép is.

Vasárnap kedves finn barátaink egy állatkerti látogatással is megleptek minket és a napot a rénszarvas farmon tett séta koronázta meg. Itt Csabi zuzmóval etette kis barátait, majd meghallgatta a lapp sámán meséjét a négy szél történetről.

A Mikulásnál tett látogatás igen jól sikerült, reméljük, hogy ez a rendkívüli utazás igen gyorsan meggyógyítja Csabit.