Csodálatos utam Lappföldön

Egy régi álmom vált valóra a Csodalámpa Alapítvány segítségével, látogatást tehettem Lappföldön a Mikulás irodájában.
Nagyon kíváncsi voltam arra, olyan mesés környezetben él-e, ahogy azt a versek és a mesék állítják. Sokszor hallottam, hogy messzi távol, nagyon távol, hol örökké hull a hó az örök fagy országában lakik a jó télapó.

Egy novemberi napon elindultunk Pestre, ahol anya és apa elmondta, hogy holnap elutazhatok a Télapóhoz. Azt is elmondták, hogy ennek az álmomnak a megvalósításában nagyon sok ember vett részt, amit nagyon köszönök nekik.
Budapesten az Art’otel-ben szálltunk meg, ahol az igazgató úr már várt. Nagyon kedves volt, és még néhány fényképet is készített velem. Büszkén álltam igazgató úr mellé a fényképen, mert büszke voltam, hogy ott lehetek. A hotel nagyon szép volt, és az emberek is kedvesek voltak.

Másnap reggel izgatottan ébredtem. A hotelből kora reggel indultunk tovább a reptérre ahol kezdetét vette az utazásom.
Mivel először ültem repülőn ezért kicsit izgatott voltam, de anya és Éva néni még izgatottabb volt a sztrájk miatt. Kicsit hosszú volta az út Varsóig, de a várakozás a Helsinki járatra még hosszabbnak tűnt. Mikor megjött a repülő, nagyon örültem, mert egy lépéssel közelebb kerültem a Mikuláshoz.

Mikor leszálltunk, nem volt sok időnk, hogy átszálljunk a Rovaniemi gépre, ezért nem volt biztos, hogy a csomagjainkat is fel tudják pakolni. Rovaniemiben láttuk, hogy csomagjaink sikeresen megérkeztek, így nem volt min aggódni. Ekkor már vártak minket a magyar kokárdát viselő finn kísérőink Reijo és Veikko bácsi, valamint Katri. Elvittek a csodálatos szállásra, ahol megvacsoráztunk, majd ágynak dőltünk.

Másnap elhagytuk a szállást, hogy megcsodálhassuk a Mikulás felvonulást, ahol le is vagyok fényképezve a Mikulással.
Utána a husky farmra mentünk, az nagyon jó volt. Kipróbáltuk a kutyaszánt, ami nagyon izgalmas volt. A kutyák húzták a szánt és én el se tudtam hinni, hogy tényleg itt vagyok. Simogattunk öt napos, valamint több hónapos kutyákat, akik nagyon aranyosak voltak. Már simogattam huskyt, mert volt egy nekünk akit Akelának hívtak.

Délután aztán elérkezett a számomra legizgalmasabb pillanat, elindultunk a Mikulás birodalomba.
Nagyon jó volt találkozni az IGAZI Mikulással. Egy csodálatos álom vált valósággá abban a fél órában. Odaadtam a kívánságlistámat, és az ajándékokat, amiket vittünk neki, többek között a pingvint, amit saját kezűleg készítettem. Sok közös fotó készült rólunk. Megkaptam ajándékba a mikulás tollát, és tiszteletbeli Manó lettem, Manó–vizsga nélkül. Azután megajándékozott még egy „Rudolf-fal is.
Este nagy örömmel öleltem magamhoz az ajándékot.

Vasárnap a Ranuai állatkertben tettünk látogatást Reijo bácsiékkal. Számomra ez egy kicsit fárasztó volt, de nagyon élveztem, hiszen láthattam egyik kedvenc állatomat, a Hóbaglyot. Nagyon sok sarki állatot láthattunk, kettőnek a Finn nevét is megtanultam. A Fülesbagoly (Huuhkaja) és a Jegesmedvének (Jaakarhu).

Délután a sámánnál tettünk látogatást, ahol megetethettük a rénszarvasokat zuzmóval. Ezt nagyon élveztem, de sajnos a szarvasok mindig csak ahhoz mentek, aki a kosarat tartotta. Majd meghívott minket egy hagyományos Lapp épületbe ahol elmesélte nekünk a lapp sapka történetét, vagyis a Négy szél meséjét, majd megáldott minket.

Sajnos hétfőn hajnalban már indulni kellett haza, aminek nem nagyon örültem, mert szívesen maradtam volna még Lappföldön ezekkel a kedves emberekkel, akik ennyi csodás élménnyel ajándékoztak meg minket.

Sok köszönettel tartozom mindenkinek, aki az utamat egyengette, hiszen egy nagy álmom vált valóra ezen az utazáson.

T**** Csaba (Csibi )