Beszámolók
A mi karácsonyi mesénk, így kezdődik: Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy amatőr rock zenész, aki arról álmodott, hogy egyszer majd egy nemes cél érdekében fog játszani a nagyközönség előtt. Majd egy szép napon rátalált a Csodalámpa Alapítványra, s már világossá vált neki, hogy van mit, van kinek és van miért. Megszervezett egy jótékonysági rock koncertet két másik zenekar együttműködésével, s az ebből befolyt összegből Erik kívánságát teljesítették.
Egy szombati napon indultunk útra, hogy mesénkben a ”jó végre elnyerje jutalmát”, s valóra váljon egy álom. Balázs, a felajánló is már várakozással telve érdeklődött, hogy is szokott lezajlani egy ajándékátadás, míg végül megérkeztünk úti célunkhoz.
Egy fiatal fiú nyitott ajtót nekünk, de Ő nem a mi kis hercegünk volt. Eriket mire megpillantottuk, már maszkkal a szája előtt állt és nézett ránk izgatottan. Nagyon is tudta, hogy hozzá megyünk, s miért. Amint átadtuk az ajándékot, a szeme úgy ragyogott, mint a Csillagszemű Juhászé. Nem volt hát szükség mosolyra, örömtáncra, vagy zavarba hozó hálálkodásra, hiszen a szeme mindent elmondott arról, amit érzett. Nem hiába mondják, hogy „a szem a lélek tükre”. Azonnal birtokba vette a mi „Csillagszeműnk” az ajándékát, a keverőpultot, s még egy rövid saját szerzeménnyel is megajándékozott minket. Majd lassan búcsút vettünk a családtól.
Azt hiszem e napon két ember kívánsága vált valóra. Eriké, hogy megkapta a keverőpultot, és Balázsé, hogy a rockzene által segíteni tudott valakinek. S gondolatban már a következő koncertet tervezi.
Itt a vége fuss el véle, ha nem hiszed, járj utána…
/ 4
valamint Károlyi Balázs felajánló
Budapest, 2011. december 10.
Dávid egy 11 éves eleven kisfiú, aki nemcsak a kezeléseket, hanem az új otthonba való költözést is jól viselte.
Szeptembertől már az új lakóhelyén él és jár iskolába, ahol máris sok barátot szerzett.
Kívánsága egy LCD TV volt, amit a szombathelyi kórházban adtunk át. Dávid a kishúgát látogatta meg a koraszülött részlegen, de már nagyon várja, hogy kistestvére is otthon legyen.
Dávid, kívánunk sok erőt az előtted lévő feladatokhoz, műtéthez.
kívánság-koordinátor
Szombathely, 2011.12.03.
Csodalámpa és az Internet
A technika fejlődésének köszönhetően ma már a több ezer éves Csodalámpa Dzsinnjeinek munkáját az Internet is segíti. A gyerekek óhajai felkerülnek az alapítvány honlapjára, így megtekinthetők bárki számára, aki segíteni, szponzorálni szeretné a kívánság teljesítését.
Így történt ez most Barni kívánságával is. Új zalai önkéntesünk Veress Ágota szervező képességét dicséri, hogy a zalaegerszegi Göcsej Nyomda és a Decathlon Áruház összefogásával a kívánság teljesült.
Barni, egy 6 éves kisfiú, 3 éve él új vesével, mozgékony, izgága, cserfes kisóvodás. Cserszegtomajon lakik testvérével és szüleivel. Az ő kívánsága egy bicikli volt, amit közös csapatmunkának köszönhetően ez év november 30.-án birtokba is vehetett.
Míg mi „becsempésztük” a biciklit a lakásba, őt az édesapja a testvérével együtt elvitte „vásárolni”. Megérkezésünkkor nagy volt a meglepetés, de Barni biztosabbnak gondolta, hogy jobb, ha egy ideig a függöny mögött marad. Közben ki-kilesett, és mivel a kíváncsisága nagyobb volt, ezért kimerészkedett a függöny mögül. Szakértő szemmel vette birtokba ajándékát, majd biciklis felsőben és biciklis kobakban végig kerekezett a lakáson. „Megmutatta a bicajnak a lakást.”
A nyelve is hamar megeredt, és már játszani is hajlandó volt velünk. Estére járt már az idő, mikor elköszöntünk a családtól.
A kívánságteljesítés tapasztalata számomra nemcsak az az érzés, hogy adni jó, hanem az, hogy a gyógyult vagy beteg gyermeket nevelő családokban, milyen természetes a nyugalom, vidámság és a megértés.
Náluk szinte tapintható a szeretet. Tőlük nem hallani panaszt, nevetést viszont annál többet. Tanulhatnánk tőlük!
/ 2
kívánság-koordinátor
Cserszegtomaj, 2011.12.06.
Zoli sok időt tölt kórházban, ezért egy mobiltelefont kért alapítványunktól.
A kérés regisztrálása után találkoztunk a kórházi osztályon, és megkérdeztem, milyen telefonra gondolt, van-e konkrét elképzelése.
Mindegy, hogy milyen a telefon, csak okos legyen!- válaszolta a kisfiú nagy természetességgel.
Kedves támogatónk körüljárta a témát, és vásárolt egy „okostelefont”, amit egy hétfői napon vitt be a kórházba, és ünnepélyesen átadta a meglepett kis betegnek.
kívánság-koordinátor
Budapest, 2011. 11.21.
Adrián piros kétkerekű bicikli szeretett volna.
Sajnos dzsinnünk nem talált „fiús” piros biciklit, így a választása egy Kawasaki színű (zöld-fehér) biciklire esett.
Adrián egyből nyeregbe pattant, nagyon örült a biciklinek. Egyfolytában csak mosolygott a képekről is ez tükröződik. Sőt titokban a folyóson egy kört is ment (csak a doktor bácsi meg ne tudja!!!)
kívánság-koordinátor
Szombathely, 2011. december 6.
Ismét teljesült egy gyermek álma! Tamással a nyár elején találkoztam a Pécsi Gyermek Kórházban. Első találkozásunkkor nemigen tudta, mit feleljen erre a nagy kérdésre, hogy mit kívánna tőlünk. Édesanyja segítségével írt nekem egy levelet, amiben leírta, hogy mire vágyik.
Kívánságát igyekeztünk minél előbb teljesíteni. A segítségünkre sietett a Földgázszállító Zrt.
A szülőkkel egyeztetve a hétvégén sor is került az átadásra! Tamás meglepetten ült a kanapén, amikor bementünk, de rögtön tudta, hogy miért vagyunk itt. Segítő kezek azonnal elkezdték a szerelést, és perceken belül már mindenki csodálta az új TV-t.
Tamás arcán a mosoly bearanyozta a napunkat!
kívánság-koordinátor
Pogány, 2011.12.03.
Hétfőn reggel elindultunk apával Budapestről Madridba. Az út három óra volt. Szép idő volt az égben. Láttuk az Alpok csúcsait. Leszálltunk a hatalmas madridi reptéren, tizenöt-húsz percet kellett gyalogolnunk, hogy elérjük a csomagátvevő szalagot.
Kint a reptér előtt várt minket Mónika, a Csodalámpa Alapítvány Madridban élő önkéntese. Nagyon kedves volt és azonnal elvitt minket egy autós madridi körutazásra. Megmutatott több nevezetes épületet, melyek valóban nagyon szépek voltak, de sajnos a legtöbbjük nevét hamar elfelejtettem, mert nem beszélek spanyolul. Amire emlékszem, az például a „Plaza del Toro” – az az aréna, ahol a híres madridi bikaviadalokat szervezik. Láttuk a híres Don Quijote és Sancho Panza szobrát is. Ennek az érdekessége, hogy ha az ember megfogja Sancho Panza szamarának a farkát, és gondol egy kívánságra, akkor a kívánság valóra válik. Ez majdnem olyan, mint a „Csodalámpa”.
Miután leraktuk a csomagokat a szállodában, elmentünk ebédelni, majd a stadionhoz metróztunk. Madridnak hatalmas a metróhálózata, több mint 10 vonala van, de nagyon hamar megtanultuk használni és könnyen eligazodtunk benne. A stadion kívülről gyönyörű volt. A stadion mellett van egy háromemeletes áruház, ahol „Real Madrid” feliratú sportfelszerelést lehet vásárolni. Minden tetszett abban a boltban, és végül sikerült meggyőznöm Apát arról, hogy vegyen számomra egy melegítőt, mert az elengedhetetlen a szurkoláshoz.
Este elmentünk a meccsre. A stadion belülről is hatalmas és a hangulat nagyszerű. A gólok nagyon gyorsan jöttek. A nyolcadik percben már 3-0 volt az állás. A végeredmény 6-2 lett. Nagyon pörgős volt a csapat és a meccs is. Fantasztikus volt közelről látni azokat a játékosokat, akiket eddig csak tévében láthattam. Könnyű volt követnem a játékukat, mert mindegyik játékos arcát és mozgását már régóta ismerem.
Szerdán indultunk haza. Most még tisztább volt az idő, ezért most a tenger is látszott.
Sajnos nagyon hamar véget ért ez a kirándulás.
Nagyon-nagyon szépen köszönöm.
Madrid,2011.11.23.
/ 7
Józsi nagy álma egy igazi Mountain-bike volt.
Édesapja elmesélte, hogy nyáron szeretett bele ebbe a típusú bicajba, azóta is folyton arról álmodozott, hogy neki is lesz egyszer egy ilyen igazi fiús, sőt férfias kétkerekűje. Sorra nézte a katalógusokat, melyik is lehetne.
Mi Csodalámpások kezdettől fogva szerettük ezt a kívánságot, mert ez olyan "igazi" gyerekkívánság; gondolom, ezért is választották ki az AISB felső osztályos diákjai Józsi álmát.
Nem túlzás azt mondani, hogy szerdán az iskola összes diákja és tanára lázban égett. Tudták, hogy nem is egy, hanem három Csodalámpás gyermek érkezik hozzájuk, hogy bemutatkozzanak és hogy kölcsönösen megismerjék egymást. Szokás szerint tárt karokkal vártak minket, volt dal, kedves szavak, filmvetítés a többi már valóra vált kívánságról, csillogó gyermekszem, meghatott taps és persze sok, sok öröm.
Józsi, amikor meglátta a csodaszép piros szerkezetet, meg sem tudott szólalni, csak csendben mosolygott.
Hogy ki kinek okozott nagyobb örömet, majd elmesélik a képek, egy biztos a színházteremben ünneplő összes diák látva a szuper bicajt nyeregbe pattant volna.
/ 4
Persze Ditta Leához hasonlóan Józsi is készült a nagy napra, mézest sütött a gyerekeknek és tanáraiknak, sőt a tanárok mindegyike kapott egy-egy papírangyalkát is. Józsi és családja abban reménykednek, hogy az iskola karácsonyfáját díszítik majd.
Kívánjuk Józsi, hogy nagy örömed legyen a bicajban és sokat kerekezz otthon. Néha küldj képet is, hogy a diákok is láthassák és részt vehessenek örömödben.
kívánság-koordinátor
Nagykovácsi, 2011. november 30.
Lea kívánsága egy net-book volt.
Kérdésemre, miért is ezt választotta, elmondta, hogy több testvére van, viszont otthon csak egy laptop, így csak kevés lehetősége van ezen tanulni, olvasni, játszani.
Lea kívánságát a Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola diákjai teljesítették. Persze ez is meglepetés volt Leának, mint a finom ebéd, sütik, mandula is.
Nem túlzás azt mondani, hogy az iskola összes diákja és tanára ma lázban égett.
Tudták, hogy nem is egy, hanem három Csodalámpás gyermek érkezik hozzájuk, hogy bemutatkozzanak és kölcsönösen megismerjék egymást.
Szokás szerint tárt karokkal vártak minket, volt dal, kedves szavak, filmvetítés a többi már valóra vált kívánságról, sok csillogó gyermekszem, meghatott taps és persze sok, sok öröm.
/ 5
A képeken látni, mennyire örült Lea, amikor Marc Lavoie tanár úr diákjai átadták a csodaszép, piros net-bookot.
Lea rutinosan és ANGOLUL köszönte meg az ajándékot és édesapjával egy csodaszép kánont énekelt. A végén még az általa készített emléklapot is átadta Marcnak. A felsős diákok teljes csapata állva köszönte meg Ditta ajándékát.
Kedves Lea! Kívánjuk, hogy mielőbb meggyógyulj és sokáig élvezd (néha egyedül is...) a net-bookodat.
kívánság-koordinátor
Nagykovácsi, 2011-11-30.
Judit hosszú kezelés elé néz Miskolcon.
Régi vágya volt, hogy kapjon egy laptopot. Ezt a kérését még Debrecenben mondta el az ottani csodalámpás önkéntesnek. Ahogy azonban átkerült Miskolcra, már nem is bízott benne, hogy valaha boldog tulajdonosa lesz egy laptopnak.
De megint megtörténhetett a csoda, s a Csodalámpa teljesítette Judit álmát.
Sem Judit, sem az édesanyja nem tudott róla, hogy milyen meglepetés éri a nagylányt. Judit először el sem akarta hinni, hogy valóban az övé a szép fekete táskában lévő laptop. Édesanyja sírva fakadt az örömtől, s már ketten álltunk Judit mellett örömtől csillogó szemekkel.
kívánság-koordinátor
Miskolc, 2011. október 26.
Hanna 3 éves kicsi lány, aki nagyon mozgékony, eleven kislány, így a trambulin igazán jó ajándék a számára.
Egy Dunakeszin élő család jelentkezett, hogy szívesen megvásárolja a szerkezetet.
Hosszas egyeztetések után, végül megérkezett az ajándék, és a két család egy szombati ebéd keretében együtt szerelte össze a trambulint.
Arról nem szól a fáma, hogy kinek jelentett nagyobb élményt ez a nap, Hannácskának, vagy kedves támogatóinknak.
/ 4
kívánság-koordinátor
Dunakeszi, 2011.11.12
Az izsáki Danika kívánsága egy kerti trambulin volt, amelyet, mint kiderült, nem is annyira egyszerű összeszerelni.
Nagy volt az izgalom, hogy még sötétedés előtt elkészüljön, és úgy tudjuk neki átadni, hogy ott azonnal kipróbálhassa.
Aztán minden a lehető legjobban alakult, mert a támogató gondoskodott róla, hogy olyan hozzáértőket küldjön, akik pillanatok alatt elkészülnek a szereléssel. Sőt, az átadásra a vezető asszony, Bundula Erika is megérkezett.
Így a kis Dani délutáni alvása után rögtön rácsodálkozhatott a gyönyörű trambulinjára. Örömében mindenkinek kekszet osztogatott, és fülig érő szájjal mesélte, hogy pont ilyent szeretett volna. A végén nagyon sajnálta, hogy besötétedett, és aznap már nem ugrálhat.
Hatalmas puszikkal köszönte meg az ajándékát.
A család ezúton is őszinte háláját fejezi ki, amiért valóra válhatott a kisfiú álma.
/ 4
kívánság-koordinátor
Izsák, 2011.09.16.
Balázs nagyon vágyott egy saját televízióra, mivel sok időt tölt kórházban, illetve otthon a saját szobájában, a barátoktól távol.
Egy pénteki napon érkeztünk a támogatóval Balázshoz, aki nagyon örült a meglepetésnek.
Szívesen bontogatta, nézegette az ajándékát, de a készülék beüzemelésében természetesen az édesapja segítségére is szüksége volt.
/ 2
kívánság-koordinátor
Budapest, 2011.10.21.
Máté egy kerti játék házikót kért a Csodalámpától.
November 12-én, szombaton délelőtt megérkeztünk Budakeszire Theresával és Kimmel, az Amerikai Iskola két rendkívül kedves tanárával, hogy átadjuk Máténak a hőn áhított házat.
Máté családja nagy szeretettel fogadott bennünket. Az asztal már meg volt terítve, pogácsa, szendvicsek és sütemény várt minket. Máté először kicsit bizalmatlanul nézegette a nagy dobozt, nem is akarta elhinni, hogy az tényleg álmai házikóját rejtegeti. De aztán gyorsan fellelkesedett, ahogy elkezdtük kipakolnia a színes darabokat és összeállítani a házat. Sőt, még ő is csavarhúzót ragadott, hogy segédkezzen az építkezésben.
Hamarosan el is készült a csinos házacska, amit Máté egyből birtokába vett. Vidáman szaladgált ki-be az ajtón, és kukucskált ki az ablakon. Egy darabig élvezettel szemléltük Máté önfeledt játékát, de hamarosan indulnunk kellett hazafelé.
Szomorúan vettünk búcsút Mátétól és családjától, de Máté boldog kacajának emléke mindig velünk marad.
/ 6
kívánság-koordinátor
Budakeszi, 2011.11.12.
Péter vágya egy gitár volt. Már több éve jár gitározni, a mostanit már „kinőtte”. Egy kedves támogató, Laura, örömmel ajánlotta fel gitárját.
Hétfő reggelre beszéltük meg a Tűzoltó utcai klinikán a találkozót. Nagy izgalommal vártam Laurát a gitárral. Láttam ő is izgatott. Rövid egyeztetés után Péter felé tartottunk, miközben próbáltuk eltakarni a hangszert.
Egy röpke örömteli molyost láttam Péter arcán, mire odaértünk már megilletődve várakozott. Aztán hipp hopp már az ő kezében volt az új, nagy gitár. Laurától kottákat és énekfüzetet is kapott.
Az Alapítvány ezt a remek ajándékot egy marcipánból készült gitárral egészített ki, amit szintén nagy örömmel fogadott Péter.
Péter használd örömmel, a zene mindig átsegít a nehéz pillanatokon is.
kívánság-koordinátor
Budapest, 2011.11.07.
Márk június végén került az osztályunkra. Kívánsága egy laptop volt, melyet a kezelése alatt játékra, a barátokkal, osztálytársakkal való kapcsolattartásra szeretne használni.
A kívánsága egy délelőtt teljesült, épp folyt a kezelése. Nagy örömmel bontotta ki az ajándékát, és már ott helyben be is üzemelte.
Márk középiskolás, mindene a számítástechnika, informatika szakra jár és a későbbiekben, amikor meggyógyul, ezzel szeretne foglalkozni.
Használd egészséggel Márk a laptopod és legyen benne sok örömöd!
kívánság-koordinátor
Debrecen, 2011.10.28.
A négyéves Feri piros Verdák ágyat kért a Csodalámpától.
November 13-án vasárnap reggel 8 órakor elindultunk Törtelre. A család már nagy izgalommal és szeretettel várt minket. Szerencsére Ferike semmit sem sejtett, fogalma sem volt róla, hogy miért is jött ez a sok idegen ember.
Mikor neki akartunk látni az ágy összeszerelésének kiderült, hogy van egy apró probléma: a doboz olyan nagy volt, hogy nem fért be az ajtón. Ki kellett dolgoznunk egy haditervet, hogy eltereljük Feri figyelmét, míg az ágyat a család férfi tagjai darabonként becipelték a szobába, és gyorsan összerakták.
Nem sokkal azután, hogy készen lettek az összeszereléssel, Ferike is visszaérkezett a boltból. Mikor megpillantotta az ágyat, először hinni sem akart a szemének. Eltartott néhány percig, amíg tudatosodott benne, hogy a kívánsága tényleg valóra vált, és mától fogva Verdák ágyban aludhat. De azután annál nagyobb volt az öröm, boldogan kapcsolgatta az ágy lámpáját, és önfeledten hancúrozott a matracon.
Az Amerika Iskola diákjai által készített rajzokat is szétpakolta az ágyon, és úgy gyönyörködött bennük. Közben eljött az ebéd ideje, és a család kedves marasztalására mi is részt vettünk a vasárnapi ebéden. A nagyon finom ebéd után viszont sajnos ideje volt búcsút intenünk, és elindulnunk hazafelé, de Feri boldog mosolyának emléke elkísért minket.
kívánság-koordinátor
Törtel, 2011.11.13.
Robi november 15-én kontrollra jött a szegedi klinikára. Nem is sejtette, hogy a nap végére egy régi kívánsága fog teljesülni.
A hosszadalmas vizsgálatok után ugyanis meglátogatta őt az Amerikai Nemzetközi Iskola két tanára két diák kíséretében, majd átnyújtották Robinak az iskola tanulóinak közös ajándékát, az X-box játékgépet.
Robi a boldogságtól egy darabig megszólalni sem tudott, de a két amerikai iskolás fiú gyorsan megtörte a jeget, és pár pillanat múlva már intenzív beszélgetésben voltak a különböző játékokkal kapcsolatban.
A nap végére még a játékos neveiket is megosztották egymással, és megígérték egymásnak, hogy az új X-boxon keresztül keresni fogják egymást!
/ 2
kívánság-koordinátor
2011.11.15.
To: csodalámpa@t-online.hu
Sent: Thursday, November 17, 2011 7:20 PM
Subject: köszönet
KEDVES CSODALÁMPA ALAPITVÁNY.
EZÚTON SZERETNÉNK MEGKÖSZÖNNI A NAGYSZERŰ AJÁNDÉKOT,AMIRE ROBI MÁR RÉGOTA VÁGYOTT,ÉS MOST KÉRÉSE VALÓRA VÁLT.
ROBI 10 ÉVES ÉS A CSODALÁMPÁTÓL EGY XBOX 360-AT KÉRT.KEDDEN A SZEGEDI KLINIKÁRA VOLTUNK "HIVATALOSAK"HASI MR-RE, ÉS A KELLEMETLEN VIZSGÁLATOT KÁRPOTOLTA EGY KELLEMES MEGLEPETÉS DU.
AKKOR UGYANIS MEGÉRKEZTEK BP.-RŐL AZ AMERIKAI NEMZETKÖZI ISKOLA KÉT DIÁKJA: SÁNDOR DANI ÉS FÖLDI MARCELL,-KÍSÉRETÜKBEN KÉT TANÁRUKKAL.
ROBI NAGY MEGLEPETÉSÉRE ÉS ÖRÖMÉRE ÁTADTÁK NEKI A VÁRVA VÁRT JÁTÉKOT,TELJESKÖRŰ MAGYARÁZATTAL,INFÓVAL. AZ AJÁNDÉKOZÓINK NAGYON BARÁTSÁGOSAK VOLTAK, IGY HAMAR JO LETT A HANGULAT.
KÖSZÖNJÜK LENGYEL ANDI NÉNINEK A KÖZREMŰKÖDÉSÉT,REMÉLJÜK SOK GYERMEK KÍVÁNSÁGÁBAN TUD MÉG SEGÍTENI.
KÖSZÖNJÜK AZ AISB ISKOLA TANÁRAINAK-DIÁKJAINAK,ÉS KÖSZÖNJÜK A CSODALÁMPÁNAK.
F*** ROBI ÉS CSALÁDJA
Klaudia egy rózsaszín Barbie házat kért Ken babával együtt a Csodalámpától, hogy a betegségben eltöltött napok színesebbek legyenek számára. Otthon már van Barbie babája, de hozzávaló ház és fiú baba az még hiányzott a készletből.
Nem sokat gondolkodtunk, úgy döntöttünk teljesítjük az álmát és vágyát.
A nagynénijével egyeztetve, a ma délután felkerestem őt a Debreceni Klinika hematológiai osztályán, és a legnagyobb meglepetésére megérkeztem hozzá az ajándékkal.
Először szinte fel sem fogta, hogy én azért vagyok ott, mert teljesült az ő kívánsága.
Amint megértette ezt, máris nagy lendülettel kezdett az ajándék kicsomagolásához. Ehhez egy kis segítséget én is adtam, hiszen az egyik kezében egy kanül van beültetve az infúziós kezelések miatt, és csak egy kézzel bontogatta a csomagot.
Amint kinyitottuk a házat, nagy örömmel keresgélte a hozzávaló tartozékokat, és kíváncsian nézegette, hogy mi minden tartozik hozzá.
Tudom, hogy ez az ajándék bearanyozza a napjait a kórházban eltöltött idő alatt, és segít neki a gyógyulásban.
Rövid beszélgetés után elköszöntem tőlük, és erőt, kitartást, valamint gyógyulást kívántam Klaudiának.
Kívánság-koordinátor
Debrecen, 2011.11.23.
Gergő egy rendkívül nyitott, kommunikatív fiú, akivel nagyon jókat lehet beszélgetni.
A kezelése ugyan már lejárt, de az állapota jelenleg is kórházi bentlakást igényel. A Csodalámpától egy laptopot kért, amit mindenhova magával vihet, játszhat, filmet nézhet rajta, és még a barátaival is tudja tartani a kapcsolatot.
Amikor megjelentem a kórteremben az ajándékával, el sem akarta hinni, hogy megérkezett az ő laptopja is. Nagy-nagy öröm volt olvasható a Gergő és az édesanya arcán is.
Leld sok örömöd a laptopban Gergő!
kívánság-koordinátor
Debrecen, 2011.10.28.
Previous posts
Archive
- Table of Contents
- Greatest Hits
- 2025
- 2024
- 2023
- 2022
- 2021
- 2020
- 2019
- 2018
- 2017
- 2016
- 2015
- 2014
- 2013
- 2012
- 2011
- 2010
- 2009
- 2008
- 2007
- 2006
- 2005
- 2004