2011. november 21-én a Csodalámpának köszönhetően Madridban jártam. Azzal, hogy kimehettem egy meccsre a madridi Santiago Bernabeu Stadionba, egy régi álmom vált valóra.

Hétfőn reggel elindultunk apával Budapestről Madridba. Az út három óra volt. Szép idő volt az égben. Láttuk az Alpok csúcsait. Leszálltunk a hatalmas madridi reptéren, tizenöt-húsz percet kellett gyalogolnunk, hogy elérjük a csomagátvevő szalagot.

Kint a reptér előtt várt minket Mónika, a Csodalámpa Alapítvány Madridban élő önkéntese. Nagyon kedves volt és azonnal elvitt minket egy autós madridi körutazásra. Megmutatott több nevezetes épületet, melyek valóban nagyon szépek voltak, de sajnos a legtöbbjük nevét hamar elfelejtettem, mert nem beszélek spanyolul. Amire emlékszem, az például a „Plaza del Toro” – az az aréna, ahol a híres madridi bikaviadalokat szervezik. Láttuk a híres Don Quijote és Sancho Panza szobrát is. Ennek az érdekessége, hogy ha az ember megfogja Sancho Panza szamarának a farkát, és gondol egy kívánságra, akkor a kívánság valóra válik. Ez majdnem olyan, mint a „Csodalámpa”.

Miután leraktuk a csomagokat a szállodában, elmentünk ebédelni, majd a stadionhoz metróztunk. Madridnak hatalmas a metróhálózata, több mint 10 vonala van, de nagyon hamar megtanultuk használni és könnyen eligazodtunk benne. A stadion kívülről gyönyörű volt. A stadion mellett van egy háromemeletes áruház, ahol „Real Madrid” feliratú sportfelszerelést lehet vásárolni. Minden tetszett abban a boltban, és végül sikerült meggyőznöm Apát arról, hogy vegyen számomra egy melegítőt, mert az elengedhetetlen a szurkoláshoz.

Este elmentünk a meccsre. A stadion belülről is hatalmas és a hangulat nagyszerű. A gólok nagyon gyorsan jöttek. A nyolcadik percben már 3-0 volt az állás. A végeredmény 6-2 lett. Nagyon pörgős volt a csapat és a meccs is. Fantasztikus volt közelről látni azokat a játékosokat, akiket eddig csak tévében láthattam. Könnyű volt követnem a játékukat, mert mindegyik játékos arcát és mozgását már régóta ismerem.

Szerdán indultunk haza. Most még tisztább volt az idő, ezért most a tenger is látszott.

Sajnos nagyon hamar véget ért ez a kirándulás.

Nagyon-nagyon szépen köszönöm.