A mi karácsonyi mesénk, így kezdődik: Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy amatőr rock zenész, aki arról álmodott, hogy egyszer majd egy nemes cél érdekében fog játszani a nagyközönség előtt. Majd egy szép napon rátalált a Csodalámpa Alapítványra, s már világossá vált neki, hogy van mit, van kinek és van miért. Megszervezett egy jótékonysági rock koncertet két másik zenekar együttműködésével, s az ebből befolyt összegből Erik kívánságát teljesítették.

Egy szombati napon indultunk útra, hogy mesénkben a ”jó végre elnyerje jutalmát”, s valóra váljon egy álom. Balázs, a felajánló is már várakozással telve érdeklődött, hogy is szokott lezajlani egy ajándékátadás, míg végül megérkeztünk úti célunkhoz.

Egy fiatal fiú nyitott ajtót nekünk, de Ő nem a mi kis hercegünk volt. Eriket mire megpillantottuk, már maszkkal a szája előtt állt és nézett ránk izgatottan. Nagyon is tudta, hogy hozzá megyünk, s miért. Amint átadtuk az ajándékot, a szeme úgy ragyogott, mint a Csillagszemű Juhászé. Nem volt hát szükség mosolyra, örömtáncra, vagy zavarba hozó hálálkodásra, hiszen a szeme mindent elmondott arról, amit érzett. Nem hiába mondják, hogy „a szem a lélek tükre”. Azonnal birtokba vette a mi „Csillagszeműnk” az ajándékát, a keverőpultot, s még egy rövid saját szerzeménnyel is megajándékozott minket. Majd lassan búcsút vettünk a családtól.

Azt hiszem e napon két ember kívánsága vált valóra. Eriké, hogy megkapta a keverőpultot, és Balázsé, hogy a rockzene által segíteni tudott valakinek. S gondolatban már a következő koncertet tervezi.

Itt a vége fuss el véle, ha nem hiszed, járj utána…




Köszönjük Károlyi Balázsnak és a Hetedik Bekezdés zenekar többi tagjának,
az Arcadia és a Tigroszlán zenekaroknak, valamint a Retro Dragon Tattoo
szalonnak a támogatását és segítségét!

/ 4