Csatlakozz

Beszámolók

⇠← Previous
→Next⇢
29.Szeptember

Dorina (11 éves, Veszprém)



Dorina fehér laptopot kért a Csodalámpától, amit kedves támogatóink segítségével tudtunk teljesíteni, ők így emlékeznek a kívánságteljesítésre:


„Adni jobb, mint kapni.” Ez jut eszembe, mikor visszagondolok arra a hétfő délutáni alkalomra, mikor teljesíthettük egy rendkívüli kislány kívánságát. Egy ilyen alkalom nem mindennapi, mivel egyszerre tele vagy kellemetlen érzéssel, hisz látsz egy beteg gyermeket, és mellette elképesztően feltölt, látva az ő pozitivizmusát, élni akarását.

Dorina nagyon aranyos és kedves kislány. Mikor találkoztunk, megszeppenve várt, a számára láthatóan idegen környezetben, a Fundamenta Lakáskassza Központ kávézójában. Az első pillanatban megdöbbentem, mikor megláttam, hogy kesztyűben lévő kezét nyújtja felém és a maszkja alól köszön csókólomot. Kijózanító érzés volt. Beszélgetésbe elegyedtünk, mialatt kiderült, hogy kérése, hogy saját laptopja legyen, csakis egy cél miatt fontos, hogy tanulhasson és tarthassa a lépést társaival az iskolában. Jelenleg sajnos sem közösségbe nem mehet, sem nagyobb társaságban nem tartózkodhat, de még az utcára is elővigyázatosan mehet csak le. Hallva, hogy a gyógyulása érdekében minden héten több száz kilométert utazik orvosához, több vizsgálat alá veti magát, rendkívüli erejéről tanúskodik. Arról mesélt, hogy gondolatai csakis azon járnak, hogy februárra meggyógyuljon, és újra társaival lehessen.

Mikor kezébe adtuk az általa kívánt fehér laptopot, szinte ki sem akarta bontani. Először azt gondoltam, biztos megszeppent, de mikor elmondta, hogy azért nem szeretné kibontani, mivel ezt az élményt testvérével szeretné megosztani, elakadta a szavam is. Szerencsére egy extra kedvességgel is készültünk, ami csakis az övé lehetett, amit csillogó szemekkel köszönt meg és bontott ki. Azóta is többször eszembe jut, hogy lehet épp ebben a pillanatban is használja az ajándékát, ami megkönnyíti a mindennapjait.

Le a kalappal Dorina előtt! Hálás vagyok, hogy megismerhettem őt.

Tóth Csaba Barnabás



Anyaként az ember semmit sem szeretne jobban, mint azt, hogy megadhasson mindent a gyermekének. És amikor ez megvalósul, akkor az ember nagyon hálás. De a legnagyobb kincs, mégis azt gondolom mindaz, amit egyébként természetesnek hiszünk: az, hogy egészségesek vagyunk, és az hogy szeretnek bennünket és mi is szerethetünk másokat.

Adni jó. A legjobb érzés a világon.

Dorina pedig végtelenül boldog volt, attól, hogy megkaphatta azt a gépet, amivel lehetősége nyílik arra, hogy a kórházi ápolása miatt kimaradt iskolai hónapok anyagait bepótolja. Alázattal, kedvesen, hálás tekintettel nézett fel ránk a kis maszk felett, és akkor azt éreztem: köszönöm, hogy tudok adni és köszönöm, hogy ez a csodálatosan bátor Kislány le merte írni a kívánságát és nem tartotta magában. Mert így lehetőségünk nyílt adni, örömet szerezni és tanulni.
Tanulni Dorinától kitartást és önfegyelmet.

Köszönöm a csodás Kollégáknak, hogy összefogtunk!
És köszönöm Dorina, hogy megismerhettelek. Gyógyulj meg mihamarabb!

Csiszár-Szlamek Márta
Budapest, 2017.09.04.



Köszönjük a Fundamenta Lakáskassza Szakértői Üzletág észak- és dél-dunántúli kollégáinak a támogatását!

⇠← Previous
→Next⇢

Korábbi bejegyzések

Archívum

Belépés