E... Balázs vagyok, 18 éves gimnazista, Szolnok megyében Törökszentmiklóson élek. A Bátortáborban a barátaim meséltek a Csodalámpa alapítványról. Sok szép mesét hallottam, miszerint ki mit kapott, volt köztük számítógép, XBOX360, Playstation stb. Gondoltam hátha segítenek nekem is.
Csak annyit szerettem volna, hogy a kemoterápia után fent maradt bordó gyulladásokat, hegeket valahogy eltüntessék az arcomról. Ez nem tartozott az alapítvány hatáskörébe, így jött az ötlet, hogy akkor jogosítvány megszerzésében segítenek.

Így is történt, egy kedves férfi felajánlotta hogy nyáron lakjak nála, míg meg nem szerzem a jogosítványom. Július elején költöztem Budakeszire Tomihoz. Két hetet voltam ott első körben, ezalatt volt, már nem emlékszem pontosan mennyi KRESZ órám, amire egy fiatal nővel Katival jártunk; egy csinos fiatal hölgy tartotta az órákat, őt Klárinak hívják. Nagyon érdekesek voltak az órái, Nagyon jól tanított.
Ezután hazautaztam, majd lementünk a Balatonhoz pihenni a barátaimmal.

A KRESZ vizsgámra augusztus 5-én került sor, Budapesten.
Nagyon izgultam, odafele megismerkedtem egy sráccal, aki szegedi orvosi egyetemre jár. Ő mesélt, milyen lesz a vizsga, mit várjak, merthogy egyszer már vizsgázott régebben, de nem folytatta s egy bizonyos idő leteltével lejárt az érvényessége. Elbeszélgettünk, majd kis idő elteltével hallottam a nevem, mondják E… Balázs.
Odaadtam a személyimet, mindent rendbe találtak, s elfoglalhattam a helyem. A vizsgáztató elmondta a szabályokat miszerint nem szabad hangoskodni, egyáltalán ne zavarjuk a többi vizsgázót. Adott pár tanácsot, majd nekikezdtünk.
55 kérdés volt, egy kérdésre 1 percnyi válaszidő, biztos sokatoknak ismerős a szituáció. Lassan keltek már fel az emberkék a számítógép elől, de nem izgultam, nem akartam a végét elkapkodni, tudtam jó lesz, készültem. Majd közeledtem a végéhez, még egy kérdés volt. „vége” Lépek tovább, megláttam felvillanni a zöld feliratot miszerint megfeleltem. Hirtelen felüvöltöttem, akaratlanul "na, erről van szó!" Emlékszem, az oktató rám szólt, "Balázs de kérem!"...
Két hibám volt, "szabad e tolatni főúton" "mekkora helyet kell hagynom az előttem lévő, s a saját járművem közt" Gyorsan felkeltem, majd az új haverommal siettem a villamoshoz. Leírhatatlan mennyire örültem neki, hatalmas teher esett le a szívemről, rohantam is barátnőmhöz elmondjam neki, közben ugye felhívtam a családtagokat, elújságoltam a nagy hírt.

Rá két héttel következett a következő vizsga, a rutin. Ismét felköltöztem Tomihoz, ekkor már ismertem a járást arrafelé. Tomi kivitt az ottani Tesco mögé, volt ott egyfajta elkerülő út kicsi forgalommal, egy ideális hely volt gyakorolni a rutinpálya előtt. Megmutatta, hogy is működik ez a nagy találmány, az autó: eleinte egyesben mentünk, s megálltunk. Majd ismét elindultunk, megálltunk. Utána következett a kettesben való vezetés, itt már gyorsabban történtek a dolgok, próbáltam figyelni, gyakoroltunk kanyarodni, figyelni kellett az irányjelzésre stb. Később hármasban s így tovább. Hazafele én vezettem a kocsit forgalomban (ezek szerint annyira rossz nem lehettem ). Tominak a reggele úgy indul, hogy elmegy az uszodába s egy órát edz, mivel hogy komoly sportúszó, van pár szép eredménye megjegyzem. Sok gyakorlás után az egyik reggel én vezethettem odáig, ami igen komoly táv, nem beszélve hogy az út városi forgalmon keresztül vezet Budapesten. Alig pár napja tanultam meg hogy működik az autó. Nagy lehetőség volt számomra megmutassam, mit tudok. Komolyabb gondjaim nem is voltak talán. Legfőbb probléma a sebességgel, s a körültekintéssel volt talán.

Majd augusztus 27-én került sor a rutin vizsgára, tételt húztam. Műszakival kezdtem. Mesélnem kellett mit ellenőrzök az autómon elindulás előtt, hát elmeséltem. Egy hibám volt talán, vagyis ami megmaradt bennem, kérdezte a vizsgabiztos, honnan tudom hogy ég a távolsági fényszóró, mondtam megnézem elől. Kérdezte s máshogy hogy tudok megbizonyosodni róla, mondom a műszerfalon van egy zöld LED, miszerint ég. S majd kiderült hogy nem zöld, hanem kék :D Jól van mondom. "Nagyobb hibám se legyen." Majd jöttek a gyakorlati feladatok, le kellett parkolnom, gyorsulnom, s kapuból kanyarba kiállni. Pár kisebb hibával teljesítettem a feladatokat, sikeresen zártam a vizsgát. Megkaptam a kis könyvecskémet, forgalmi vizsgámra az őszi szünetben kerül sor.

Ezúton is szeretném megköszönni a Csodalámpa alapítványnak, hogy lehetővé tették számomra hogy lehessen saját jogosítványom. Köszönöm szépen!

Balázs