A 7 éves Máté hosszantartó gyógykezelés után végre hazamehetett!

Édesanyja azért hozta be a GYEK.-be - Máté legalábbis úgy tudta,- hogy papírokat írjanak alá. Így a kisfiú mit sem sejtve lépett be a kórházi szoba ajtaján.

Óriási öröm és meglepetés érte, amikor kiderült, hogy megkapta a Csodalámpától az általa annyira áhított X-BOX-ot

Örömében még mosolyogni is" elfelejtett", csak hitetlenkedve nézett, és nagyokat pislogott két szép kék szemével. Azt hogy az X-BOX az övé, talán még akkor sem hitte el, amikor kiléptek a kórházi kapun.

Kedves Máté!
Kívánjuk, hogy sok örömöd legyen az új játékodban, s használd egészséggel!
Köszönjük az Erőforrás Alapítvány támogatását, amellyel ismét
hozzájárult egy gyermek kívánságának teljesüléséhez.

Józsikát Miskolcon kezelik. Mikor megkerestük, hogy mi vidítaná fel igazán, kibökte, hogy egy nagy dömpert szeretne kapni alapítványunktól.

Eljött a várva várt nap, amikor átadhattuk a játékot, aminek Józsika nagyon örült. Félénk mosoly volt az arcán, szeme csillogott, de ez - számunkra, akik ismerjük őt - elárulta, milyen boldog!

Újra megható pillanatokat éltünk át...



Köszönjük az E.ON ZRt. támogatását!

Dávid szüleivel érkezett a kórházba. Nem tudott róla, hogy ma teljesül a kérése. Már azt hitte, nem is fogja megkapni a laptopot. Sokszor nézegette az alapítvány honlapját, hátha már lesz valami a kéréséből, de csak nem lett eddig semmi.

Mesélte anyukája, hogy pont aznap reggel mondta, hogy ő már biztos nem is fogja megkapni a gépet. Az anyuka akkor már tudta, hogy a mai nap mi vár rájuk, és nagyon nehezen sikerült Neki, az hogy ne árulja el a nap meglepetését!

Amikor átadtuk az ajándékot, és még nem bontotta ki a dobozt, addig nem hitte el, hogy megkapta a LAPTOP-ját! Azt mondogatta folyamatosan:

- Ezt nem hiszem el!

- Nem hiszem el!



Dávid, amikor már kezdte „elhinni”, elmesélte nekünk, hogy most fog továbbtanulni középiskolába, és informatikával szeretne foglalkozni!
Tudjuk, hogy nagyon nagy segítségére lesz ez a szuper gép iskolai tanulmányaihoz is!

Használd ügyesen Dávid a te „csodádat”- (így fogalmazott, amikor magához tért)!
Köszönjük az Erőforrás Alapítvány támogatását, amellyel ismét
hozzájárult egy gyermek kívánságának teljesüléséhez.

/ 4

Bianka álmát váltotta valóra az alapítvány ezen a hideg délelőtti napon!

A kislány éppen vizsgálatokra érkezett a kórházba, ami után nagyon szomorú lett, mert rossz híreket kapott. Mivel édesanyja tudta, hogy a következő találkozás velünk lesz, és Bianka megkapja a várva várt masinát, ő próbálta vigasztalni, de nagyon nehezen ment.

Amikor beléptek a pedagógus- szobába nagyon meg volt ijedve, nem tudta most mi is fog vele történni.
Amikor átadtuk Neki az ajándékot, annyira megörült, hogy sírva fakadt!

Ebben a pillanatban nekünk is kellett vigasztalni, mert nem akarta elhinni, hogy megkaphatta a LAPTOP-ját, és ez csak az övé, csillogó szemekkel kapcsolta be, és vette „kezelésbe”.

Reméljük, sok boldog, eredményes órát töltesz el a gép előtt Bianka!
Köszönjük az Ernst and Young Tanácsadó Kft. támogatását.

Dóri 13 éves kislány, aki egy laptopra vágyott.
Szüleivel a Tűzoltó utcai Klinikán volt kontrollon, majd onnan mentek tovább gyógycipőt csináltatni neki. Én itt találkoztam velük.

Dóri nem tudott a találkozásról, meglepetés volt számára. Így, amikor odamentem, bemutatkoztam, és elmondtam jövetelem okát, láthatóan felcsillant a szeme.

Amikor pedig átadásra került a laptop, leírhatatlan örömet láttam a kis arcán. Szemei csillogtak, arca mosolygott, boldog volt.

Ismét nagy örömet szereztünk egy kislánynak, akinek ez a laptop nagy segítség a tanulásban, a tudásvágyának bővítésében és persze a játékban is.
Köszönjük az E.ON ZRt. támogatását!

Niki vágya egy kis pónilovacska volt.
Mikor kérdeztük, mit is szeretne csinálni egy ilyen pici lóval, magától értetődő természetességgel mondta, hogy természetesen lovagolni fog rajta.

A kívánságot épp hogy kitettük honlapunkra, máris jelentkezett egy kedves támogató.
Hirtelen nem is értettük, honnan tudott rólunk. Elmondta, hogy a Facebookon hívták fel a figyelmét alapítványunkra.
Támogatónk egy pár nappal korábban lezárult játék keretében egy kis pónit ajánlott fel a nyertesnek. Amikor az egyik pályázótól megtudta, miről is szól a Csodalámpa, és hogy valaki vár egy kis csikóra, nem volt kérdéses számára, hogy Nikinek is segítsen.

Ezt az információt azonnal megosztotta FB oldalának olvasóival is, akik sokan együtt drukkoltak, hogy mielőbb lekerülhessen a lovacska Nikihez.

A lovacskát április 2-án, szombaton szállítottuk Hajdúszoboszlóról Csokonyavisontára. Nikinek egy bő héttel korábban küldtünk képet a póniról, mert úgy tudtuk, hogy még 5-6 napig biztosan a kórházban marad, lázas, stb. A kórházban Tündi nővér kinyomtatta a képet, Niki azzal aludt és másnapra elfújta valami a lázat... Olyan jól lett, hogy nyomban haza is mehetett.

Tudtuk, hogy nem lesz egyszerű az út, hiszen a csikó még soha nem „ült” kocsiban és a távolság is jelentős. Emiatt legalább kétszer meg kell állnunk vele: járatni, itatni, etetni, és még át is kell szállnia egy második szállítójárműbe, mert a hosszú utat csak így tudtuk megszervezni...

/ 11

Kora reggel indultunk, és ahogy közelítettünk Hajdúszoboszló felé egyre izgatottabbak lettünk. Izgultunk, hogy fogad borzas lovacska, barátságos lesz-e, félni fog vagy sem, hogy bírja majd az utat.

Hajdúszoboszló mellett, a Silver majorban egy jókedvű, vidám kis paci várt ránk.
Igaz, kicsit félt, de amikor elkezdtük simogatni, hamar megnyugodott. Hosszan súgtuk neki, hogy ne féljen és legyen nyugodt, mert jó helyre kerül. Olyan volt, mintha megértette volna, hiszen Gödöllőig meg sem kellett állnunk, ott kicsit futkározott, evett-ivott és ismét útrakész volt.

Niki szüleit persze többször is felhívtuk út közben, mondtuk nekik, hogy úton vagyunk, de csak késő estére érünk hozzájuk.
Niki persze nem akart lefeküdni, azt mondta, hogy megvárja barátját. A várakozás hosszú volt, így azután csak elnyomta az álom, de amikor bekanyarodott az autó, kipattant szemecskékkel futott ki köszönteni Tűzgolyót vagy Szilast. (A név még nem biztos, pár nap türelmet kért Niki, amíg dönteni tud.)
Hogy ki volt izgatottabb – Niki, a lovacska vagy rokonsága, amikor a mikrobuszból kiszállt a lovacska, nehéz megmondani.

Az istálló rendbe téve, új vödröcskékkel várta új lakóját.
Nagy volt Niki öröme, de az egész családon látszott a meghatott boldogság. Friss szénát tettek a póni elé, amit az azonnal ropogtatni is kezdett, ivott az új vödröcskékből. Láthatóan tetszett az új otthona, az új kisgazdáról nem is beszélve.

Niki szülei boldogan bújtak ágyba, naivan remélve, hogy a hosszú nap után vasárnap sokáig alhatnak.
Niki persze máshogy gondolta, Kora reggel a kislány bőszen felrázta papáját, ráparancsolt, hogy „azonnal, ki az ágyból”, mert póniját etetni-itatni kell és persze lovagolni is szeretne, de azonnal.

Jó érzés tudni, hogy ilyen nagy örömet szereztünk ennek a kicsi lánynak és hisszük, hogy gyógyulása a pónin már nem fog múlni.

Niki kívánságának teljesítéséhez nyújtott segítséget és támogatást köszönjük

Tóth Lajos úrnak és a Hotel Silver – Silver major kedves dolgozóinak,
Dudits Ádám úrnak és az SAP Hungary Kft-nek,
valamint Halász Gábor úrnak és családjának.

A hároméves Józsikával a Semmelweis Egyetemen Általános Orvostudományi Karának Szemészeti Klinikáján találkoztunk, ahová Józsi már sajnos régóta kemoterápiára jár. Péntek volt, enyhén borús idő, azonban ma nem a szokásos vizsgálatokra érkezett a kedves család.
Szívükben a napnál is fényesebb ragyogás volt. Gyermekük boldogsága ott volt az arcukon. Egy nap, ami a valóra vált álmokról, és végre nem a küzdelemről szól.

A szülők az előtérbe érkezve némileg hezitáltak, de Józsika kisgyermeki huncutságával azonnal észrevette, hogy itt valami történik. Bizony ez az Ő napja, mert régóta várt legóját kaphatta meg a Csodalámpa támogatóinak jóvoltából. Ez apró dolognak tűnhet, azonban amíg nem érezzük át, hogy milyen hősiesen állja ez kis gyerek a próbákat és küzd, addig talán meg sem érthetjük, hogy mekkora öröm ez számára. Talán a kendőzetlen és önfeledt gyermeki mosoly, ami igaz és szívből jövő, talán az mutathat meg valamit Józsika érzéseiből. A lényeg nem az ajándék, hanem az, hogy megértsük, hogy egy valóra vált kívánsággal hogyan erősíthetjük a gyógyulásba vetet hitet.

Így képesek vagyunk örömöt és csodákat vinni a küzdelmes hétköznapokba. Ezeket a csodákat mi magunk teremtjük, azzal, hogy önzetlenül segítünk másokon.

Sok szeretetet küldünk és kívánjuk, hogy mielőbb óvodába mehess Józsika és találkozz kis barátaiddal!

Köszönjük a LEGO Manufacturing Kft. támogatását,
segítségükkel egy újabb álom válhatott valóra.

Egy esős vasárnap délelőtt örömöt szereztünk a 11 éves Gábornak, akinek egy PC volt a vágya.

Nem tudott a jövetelünkről. Épp tv-t nézett a testvéreivel, amikor betoppantunk. A meglepetéstől még köszönni is elfelejtett, csak állt és állt komoly arccal. Testvérei elkezdték kicsomagolni a számítógépet, de ő még akkor sem mozdult meg. Azután hirtelen hozzánk szaladt, átölelt egy-egy puszit adott, felragyogott az arca és segített kicsomagolni az ajándékot.

Összeszereltük a számítógépet és rögtön elkezdett vele játszani.

Amikor elköszöntünk a családtól, megint átölelt és nagyon megköszönte a Csodalámpának a szép ajándékot.
Köszönjük az E.ON támogatását!

Szimonetta egy olyan játékot kért, ami a TV-hez csatlakoztatható és nagyon jó oktató, készségfejlesztő programmal rendelkezik. Van mikrofonja, amivel énekelhet is.

Kezelésre érkeztek a klinikára és nagyon szomorú volt, mert már kérdezte anyukáját, hogy hozzá mikor jön a Dzsini a kívánságával. És akkor láss csodát, ahogy ezt elmondta anyukájának, mi is megérkeztünk az ajándékkal.

Nagyon örült Szimonetta neki és már arra gondolt, hogy a kórteremben a játékkal játszva a kezelés ideje és mellékhatása is gyorsan eltűnik.







Köszönjük dr. Tesics György és az AAA Klinikák Dent ismételt támogatását!!

Gergővel többször is találkoztam a rehabilitációs kezelése során.
A nagyon kedves, mosolygós kamasz fiú a hosszantartó felépülés után egy hónapot otthon tölthetett végre a családjával, barátaival.

Az áhított kívánság csakis egy laptop volt, amit a kezelésekre újra visszatérve az első nap sikerült átadni Gergőnek.

Hát nagyon nagy volt az öröm, mivel közeleg a születésnapja is, így ennél szebb ajándékot most nem kaphatott volna.

Kérdésemre elmondta, hogy milyen nagy segítség lesz ez neki, hogy elviselje a további hosszadalmas kezeléseket a játékokkal. Beszélni tud naponta a computer segítségével az otthoniakkal, barátokkal. A tanulásban szintén sok mindent megkönnyít számára. Nagyon szépen köszönte a felnőtteknek a kívánsága teljesítését.

Kedves Gergő, használd minél okosabban a computert, teljesüljön még sok vágyad az életben, mielőbbi felépülést kívánunk!
Köszönjük az Ernst and Young Tanácsadó Kft. támogatását.

Dávidot vizsgálatra vártuk vissza, ezért nem is gondolta, hogy a vizsgálaton kívül miért kell bemennie a Tanár bácsi szobájába.

Nagyon meg volt lepődve és illetődve, amikor előkerült egy táskából egy laptop, és a Tanár bácsi megkérte, kapcsolja be, nézze meg, milyen program van a gépen. Dávid még akkor sem gondolta, hogy már a saját laptopját próbálgatja.

El sem akarta hinni, hogy tényleg teljesült a vágya, s az övé a laptop.

Mosolyogva köszönte meg mindenkinek, aki segített, hogy álma teljesülhetett!
Köszönjük az Ernst and Young Tanácsadó Kft. támogatását.

Zsolti egy nagyon komoly és egyedi ajándékra vágyott, melynek a becsületes neve Colt M4-A1 Cqbr Air Soft puska arcvédővel és lövedékkel.

Mikor megérkeztünk ő nyitott kaput, mert azt hitte a barátai jönnek, de helyettük két hölgy volt a kapu előtt, és csak annyit mondott mit sem sejtve, hogy bemehetünk. Mint később kiderült, azt hitte biztosító ügynökök vagyunk, mert a szülei azt mondták neki, hogy otthon tudják tartani. Nem értette, hogy neki miért kell otthon maradjon ezért, hisz olyan ritkán megy el, és pont most nem mehet, amikor megbeszélte a barátokkal.

Mikor bementünk a házban, akkor már sejtett valamit, majd megkapta a várva várt ajándékot. Nagyon meglepődött, amit az arcán nem láthattunk, hiszen nagyfiú létére palástolni próbálta, de a szemei csillogása mindent elárult.
Ment is összeszerelni az alkatrészeket, mi pedig addig a kedves, mosolygós szülőkkel beszélgettünk és megtudtuk, hogy Zsoltinak komoly tervei vannak a jövőt tekintve, ezért van ilyen nagy érdeklődéssel az iránt, amit kért, jövőre már középiskolát kell választania, rendvédelmi szakra akar jelentkezni.

Összerakta a meglepetést, mi magunk is meglepődtünk, hogy mennyire komoly a szerkezet!

Kívánjuk Zsolti, hogy álmaid, vágyaid teljesüljenek és azt, hogy ajándékunk sok örömöt hozzon neked!

Niki hosszú kezelés előtt áll. Számára nagyon fontos a családjával, testvérével való kapcsolattartás. Kívánsága egy netbook volt, amelyet a betegágyban könnyen tud kezelni.

A nagy meglepetés számára a hétfői napon jött el, amikor teljesült kívánsága. Nagy szemekkel, mosolygósan, boldogan vette át a meglepetés csomagot.

Nagyon örült, és nagyon tetszett neki a kis fehér netbook, amelyet rögtön használatba is vett.

Reméljük sok önfeledt percet töltesz el ajándékunkkal!
Az alábbi kívánság a coke.hu felhasználók támogatásával valósult meg.

Kingát Miskolcon, a GYEK-ben kezelik. Az volt a vágya, hogy a 12. születésnapjára legyen egy saját laptopja.

Ez a kívánsága teljesült a mai napon, amikor is Kinga kezelésre jött be az osztályra. Tágra nyílt a szeme, amikor bementünk a szobába, ahol kezelik. Tekintete a csodalámpás kis táskára vetődött, s onnantól kezdve egész arcáról meglepettség sugárzott, pedig titokban tartottuk előtte, hogy ma teljesül az álma.

Kedves Kinga!
Kívánunk Neked boldog szülinapot, s kívánjuk, hogy sok örömöd legyen a laptop használatakor.
Köszönjük az Ernst and Young Tanácsadó Kft. támogatását.

Gerda édesanyjával jött vissza a kórházba. Csak a kezelőorvosa és az asszisztensek tudták, milyen meglepetés vár rá.

A kívánságteljesítés egész ideje alatt nem tudott megszólalni a kislány a meglepetéstől! Ezért az édesanya mondta el sokszor elcsukló hangon és könnyes szemekkel, mennyire boldogok és hálásak a CSODALÁMPÁNAK, hogy Gerda álma valóra vált.

Most is- mint már olyan sokszor, amikor kívánságot teljesítettünk-, nagyon megható perceket éltünk át.

Gerdával és édesanyjával együtt örültünk annak, hogy boldognak láttuk a kislányt. Reméljük, hogy Gerdának sok öröme lesz álmának megvalósulásában.
Köszönjük az Ernst and Young Tanácsadó Kft. támogatását.

2011. február hetedikén egy 18 éves fiút leptünk meg az általa kért Playstation-nel. Istivel nem az átadás napján találkoztam először. Már egy ideje tudom, milyen önzetlen fiú. Örülök, hogy most végre tényleg az ő kívánsága teljesült.

Még tavaly egy szegedi könyvesboltban tartottunk játékos mesedélelőttöt a Gyermekklinika Onko-haematológiai osztályán kezelt gyerekeknek. A mesedélelőttön Isti is ott volt, a kicsikkel együtt nevetett Joel, a bohóc viccein.

Később beszélgettünk, kíváncsi voltam, ő milyen ajándékkönyvet választott magának a Libritől, de Isti nem magának választott. A testvérének vitt könyvet, mert tudta, örülne neki. Isti elmondta, mennyire hálás azoknak a rokonoknak és ismerősöknek, akik a betegsége idején kitartanak mellette.

Mivel Isti most már felnőttnek számít, maga írhatta alá a papírt arról, hogy hivatalosan is átvette az ajándékot. És megajándékozott bennünket azzal a mosollyal, amiért önkéntesnek lenni pótolhatatlan élmény.
Köszönjük magántámogatónk felajánlását!!

Gábor nagyon várta, hogy mikor érkezünk, hiszen a megbeszélt időponthoz képest sajnos kicsit késében voltunk. Amikor megállt az autó a házuk előtt, azonnal sietett elénk a szüleivel együtt.

Boldogan nézte a nagy dobozt, amiben az a valami lapult, amire annyira vágyott, egy LCD televízió. Amint átadtuk neki, nyomban bontogatni is kezdte és együtt örült neki testvérével.

Mire elbúcsúztam tőlük, már be is volt üzemelve a masina!

Gábor, kívánom, hogy jól szórakozz azon a sok filmen és műsoron, amit az új televíziódon fogsz látni!
Köszönjük Mattia Aste magántámogatónk felajánlását!

/ 2

A 10 éves Péter egy net-bookra vágyott. Leginkább játszani, tanulni szeretett volna rajta. Másik kívánságtulajdonos gyermekünkhöz Bencéhez hasonlóan ő sem gondolta volna, hogy álma varázsütésre teljesül, hiszen szombaton a II. és XII. kerületi diákok, szüleik és tanáraik mind azért jöttek el a Városmajor utcai uszodába, hogy érte és Bencéért ússzanak.

Péter kora délelőtt csatlakozott a gyerekekhez. Igazi sporttársként fürdőnadrágban lépett az uszoda területére, ahol vagy 70 diák várta. Épp a nagy úszóversenyen voltak túl.

/ 5

Pétert persze rögtön körülvették, megtapsolták. Az ajándékot együtt nyitották ki. Azért, hogy még nagyobb örömet szerezzenek Péternek és emlékezetessé tegyék az ajándék átadását, „beparancsolták” a vízbe és egy kötelén a medence egyik végétől a másikra húzták. Péter úgy siklott, mint egy delfin.

Mi, Csodalámpások boldog mosollyal figyeltük a játékot, jó érzéssel töltött el minket, hogy itt mindenki együtt örült Péterrel és családjával.

Reméljük, hogy a net-book feledteti vele a kezeléseket és amikor bekapcsolja, néha eszébe jut , hogy milyen sok barátot szerzett ezen a napon.

Mielőbbi gyógyulást kívánunk Péternek az II. Csodalámpa úszónap részvevői és szervezői, támogatói nevében is.

A kívánságok teljesítéséhez nyújtott támogatást nagyon köszönjük a diákoknak, tanáraiknak és szüleiknek, a Hegyvidéki Önkormányzatnak és Buborék Úszóiskolának is.

Bence álma egy igazi laptop volt, amit úgy a tanuláshoz, mint a kapcsolattartáshoz is használhat. Nem is merte remélni, hogy álma gyerekek jóvoltából ilyen gyorsan teljesülhet.

Szombaton igen sok lelkes II. és XII. kerületi diák, tanár és szüleik úsztak Bence álmának teljesítéséért.
Ő késő délelőtt érkezett szüleivel és testvérével, Ákossal a Csaba utcai uszodába.

Itt épp nagy játszás folyt a vízben, a kicsik a tanmedencében pancsoltak, a nagyobbak több hosszt úsztak, közben játékos feladatokat oldottak meg.

/ 5

Ahogy meglátták Bencét, köré csoportosultak és tapssal köszöntötték. A laptop persze csodaszépen be volt csomagolva, ezt már együttes erővel bontogatták.
Másik kívánságtévő gyermekünket, Pétert is odahívtuk egy közös fénykép erejéig, hiszen talán így még nagyobb volt az örömük.

Jó érzés volt látni a sok, sok mosolygó arcot, érezni, tudni, hogy nemcsak mi és önkénteseink, hanem az uszodában tartózkodó összes gyermek, tanár és szülő Bencével együtt örül.
Reméljük, hogy a laptop gyorsan feledteti vele a kórházat és kezeléseket.

Mielőbbi gyógyulást kívánunk az úszónap részvevői és szervezői, támogatói nevében is.

A kívánságok teljesítéséhez nyújtott támogatást nagyon köszönjük a diákoknak, tanáraiknak és szüleiknek, a Hegyvidéki Önkormányzatnak és Buborék Úszóiskolának is.

Dóri nagy Megasztár rajongó, az összes adást figyelemmel kísérte. Első számú kedvence Eszenyi Enikő, de „Pici bácsit”, „Fridi bácsit” és Tamást is kedveli. Úgy szeretett volna Enikővel személyesen is találkozni...

Tudva, hogy Enikő a Rómeó és Júlia c. előadás szombati bemutatójára készül, nem is mertük, merte remélni, hogy a találkozóra ilyen hamar sor kerülhet.

Amikor Dóri megtudta, hogy csütörtökön édesapjával a Vígszínházba hivatalos, el sem hitte. A találkozót izgatott készülődés előzte meg, Dóri szerda éjjel le sem hunyta a szemét, csütörtökön délelőtt ajándékot készített és persze az öltözködéssel és sminkkel is időre készen kellett lennie.

Késő délután egy igazi kis hölgy szállt ki a taxiból, aki magától értetődő természetességgel fogadta az őt körülvevő színészek, színházi dolgozók „hadát”.
A VIP vendégekhez hasonlóan a Művészbejárón keresztül léptünk be a színház épületébe.
Mindenkire kezdettől fogva mosolygott, de a legnagyobb mosolyt persze Enikő kapta. Megnéztük az öltözőket és miután a folyosók labirintusán is átjutottunk, a színpadra vezettek minket.
Nem mindennapi élmény volt a nézőtér „másik” oldaláról látni a színházat, a letakart üléseket, a sejtelmes fényben úszó termet. Bevonulásunkkor a kedves mosolyú „Rómeó” (azaz Varju Kálmán) várt minket és a próba máris folytatódott.

Dóri egy szót sem mulasztott volna el a rendezői utasításokból, kérésekből, izgatottan hallgatta, nézte azt, hogy is próbálják ki Enikő újabbnál újabb ötleteit, hogy követik a kollegák a technikai, vetítési instrukcióit. Egyszer csak hipp-hopp, Enikő ölébe ült Dóri, hogy innen jobban lássa a színpadképet, mondhassa el saját véleményét „segédrendezőként”, tetszik-e a készülő előadás.

Azután eljött egy pillanat, amikor azt hitte a fények játszanak velünk, hiszen egy kedves sétáló úr személyében Presser Gábor, azaz Pici bácsi közeledett felé a színpadon. Ha lehet még fokozni az örömet, hát ez a pillanat ez volt. Már nem csak Dóri szeme, arca, de egész lénye ragyogott.

Pici bácsi dedikálta Dórinak a Túl a Maszat-hegyen címlemezét, cserébe Dóri egy délelőtt készített rajzot adott másik kedvencének. Rövid beszélgetés, majd ismét a próbára, most a zenei részek próbájára koncentrált mindenki.
Egy idő múlva szünetet tartottak a színészek, hiszen ebben a nagy munkában mindenki elfáradt.
Dórira süti és sok apró meglepetés várt az igazgatói szobában, ahol az élményektől gazdagon rögtön vidám pogácsa-falatozásba és elmélyült beszélgetésbe kezdett Enikővel. Közben titkárság összes dolgozója be-bekukkantott, színészek jöttek-mentek, mindegyiküknek volt néhány kedves szava Dórihoz.

/ 8

Hogy kinek okozott nagyobb örömet, feledhetetlen élményt ennek az álomnak a teljesítése nehéz megmondani, az azonban biztos, hogy kevesen mondhatják, hogy igazi „ősbemutató” keretében találkozhattak kedvencükkel.

Dóri nevében is köszönjük Eszenyi Enikőnek, Presser Gábornak, Czobor Margit művészeti titkárnak és a Vígszínház összes színészének, munkatársának ezt a feledhetetlen délutánt.