Dóri nagy Megasztár rajongó, az összes adást figyelemmel kísérte. Első számú kedvence Eszenyi Enikő, de „Pici bácsit”, „Fridi bácsit” és Tamást is kedveli. Úgy szeretett volna Enikővel személyesen is találkozni...

Tudva, hogy Enikő a Rómeó és Júlia c. előadás szombati bemutatójára készül, nem is mertük, merte remélni, hogy a találkozóra ilyen hamar sor kerülhet.

Amikor Dóri megtudta, hogy csütörtökön édesapjával a Vígszínházba hivatalos, el sem hitte. A találkozót izgatott készülődés előzte meg, Dóri szerda éjjel le sem hunyta a szemét, csütörtökön délelőtt ajándékot készített és persze az öltözködéssel és sminkkel is időre készen kellett lennie.

Késő délután egy igazi kis hölgy szállt ki a taxiból, aki magától értetődő természetességgel fogadta az őt körülvevő színészek, színházi dolgozók „hadát”.
A VIP vendégekhez hasonlóan a Művészbejárón keresztül léptünk be a színház épületébe.
Mindenkire kezdettől fogva mosolygott, de a legnagyobb mosolyt persze Enikő kapta. Megnéztük az öltözőket és miután a folyosók labirintusán is átjutottunk, a színpadra vezettek minket.
Nem mindennapi élmény volt a nézőtér „másik” oldaláról látni a színházat, a letakart üléseket, a sejtelmes fényben úszó termet. Bevonulásunkkor a kedves mosolyú „Rómeó” (azaz Varju Kálmán) várt minket és a próba máris folytatódott.

Dóri egy szót sem mulasztott volna el a rendezői utasításokból, kérésekből, izgatottan hallgatta, nézte azt, hogy is próbálják ki Enikő újabbnál újabb ötleteit, hogy követik a kollegák a technikai, vetítési instrukcióit. Egyszer csak hipp-hopp, Enikő ölébe ült Dóri, hogy innen jobban lássa a színpadképet, mondhassa el saját véleményét „segédrendezőként”, tetszik-e a készülő előadás.

Azután eljött egy pillanat, amikor azt hitte a fények játszanak velünk, hiszen egy kedves sétáló úr személyében Presser Gábor, azaz Pici bácsi közeledett felé a színpadon. Ha lehet még fokozni az örömet, hát ez a pillanat ez volt. Már nem csak Dóri szeme, arca, de egész lénye ragyogott.

Pici bácsi dedikálta Dórinak a Túl a Maszat-hegyen címlemezét, cserébe Dóri egy délelőtt készített rajzot adott másik kedvencének. Rövid beszélgetés, majd ismét a próbára, most a zenei részek próbájára koncentrált mindenki.
Egy idő múlva szünetet tartottak a színészek, hiszen ebben a nagy munkában mindenki elfáradt.
Dórira süti és sok apró meglepetés várt az igazgatói szobában, ahol az élményektől gazdagon rögtön vidám pogácsa-falatozásba és elmélyült beszélgetésbe kezdett Enikővel. Közben titkárság összes dolgozója be-bekukkantott, színészek jöttek-mentek, mindegyiküknek volt néhány kedves szava Dórihoz.

/ 8

Hogy kinek okozott nagyobb örömet, feledhetetlen élményt ennek az álomnak a teljesítése nehéz megmondani, az azonban biztos, hogy kevesen mondhatják, hogy igazi „ősbemutató” keretében találkozhattak kedvencükkel.