Beszámolók


22.Június


Tavaly ősszel IBD betegséget állapítottak meg nálam az orvosok. Több, mint 50 napot töltöttem már kórházban és nagyon sok gyógyszert is kell szednem. A legjobban az hiányzott, hogy sehova és semmilyen programra nem tudtam elmenni, nem sportolhattam és suliba se járhattam. A Heim Pál kórházban egyik nap a főnővér a Csodalámpa Alapítvány képviseletében megkérdezte tőlem, hogy ha lenne egy kívánságom, mit kérnék. Mindenképpen élményt szerettem volna a sok rossz dolog után, így jutott eszembe, hogy nagyon szívesen megnézném a Magyar Labdarúgó Válogatottat az egyik EB meccsen, ráadásul Budapest is megkapta pár meccs rendezési jogát. Nem is hittem, hogy a kívánságom tényleg teljesülhet, de szerencsére vannak még csodák.

Nagyon köszönöm a Csodalámpa Alapítványnak, a kórház dolgozóinak és Csányi Sándor úrnak, az MLSZ elnökének, hogy valóra váltották a kívánságom!


Ez pedig az élménybeszámolóm:

Június 15-én Magyarország Portugália ellen játszott, nagyon vártam már a meccset. Amikor bementünk a Puskás stadionba, nem győztem csodálni ezt a hatalmas arénát. Még soha nem láttam ekkora stadiont belülről. 18 órakor kezdődött a mérkőzés. A portugálok jobban játszottak, de a magyarok nagyon jól kivédekezték a támadásaikat. Közelről láthattam a híres Ronaldot is játszani. A hangulat szuper volt, több, mint 60 ezer ember egyszerre szurkolt a Magyar Válogatottnak. Amikor a magyarok lőttek egy gólt, akkor az egész stadion tombolt, kár, hogy végül lesnek ítélték a gólt és nem adták meg. Ezután a magyar csapat nagyon szétesett, így az utolsó 10 percben 3 gólt is kaptunk. De én így is nagyon büszke voltam a magyarokra.

/ 5





Június 19-én is élőben nézhettem a Magyarország és Franciaország közötti meccset. Még nagyobb izgalommal vártam ezt a meccset, mert a franciáknál rengeteg sztárjátékos van, akiket most élőben is láthattam, de féltem is, hogy nagyon kikapunk a világbajnok francia válogatottól. A stadionba nagyon hamar sikerült beérni, ezért még több idő maradt körbejárni az egész arénát és gyönyörködni a látványban. Láttam bemelegíteni is a játékosokat. A meccs 15 órakor kezdődött, nagyon meleg volt, több ivószünetet is kellett tartani. A magyarok megint nagyon jól védekeztek, viszont a franciák sok veszélyes támadást vezettek.

Végül mégis mi szereztük meg az első gólt. Elmondhatatlanul jó érzés volt, hogy végre érvényes gólt lőttünk! Én még ekkora tapsvihart, tombolást, ordítást sosem hallottam, hullámzott a stadionban a rengeteg magyar zászló! Reménykedtünk benne, hogy innen megnyerjük a mérkőzést. Végül a második félidőben a franciák kiegyenlítettek, de a vezetést nem tudta már egyik csapat sem megszerezni. Nagyon szép teljesítményt nyújtott a Magyar Válogatott mindkét meccsen. Az összes játékos nagyon odatette magát és Gulácsi Péter szuperül kivédett pár veszélyes lövést.

Életem egyik legnagyobb élménye volt, hogy kint lehettem ezeken a meccseken és kicsit feledtetni tudták velem a betegségem is. Köszönöm!
Kornél

Archívum



Belépés