Bálint saját kezűleg írt levelében ez áll: A doktor bácsi azt mondta, hogy ebben a tanévben nem mehetek iskolába. Ettől szomorú lettem, de meglátogatott a tanító nénim és az iskolám igazgatója és mondták, hogyha tanulok ők is segíteni fognak, hogy ne maradjak le az osztálytól…. Szeretném továbbra is tartani velük a kapcsolatot.

Vajon mit kérhetett?

Nem is egy, hanem több, mint száz kis dzsinn szállt ki a palackból, és egy őszi délutánon egy nagy séta keretében megvalósították Bálint kívánságát: egy netbookot.

Az Eötvös József Gimnázium diákjai (hogy nevükön nevezzük a kis dzsinneket), türelmesen vártak arra a megfelelő pillanatra, mikor a doktor bácsi rábólintott a találkozásra, mely során gazdát cserélhet egy fehér kis netbook.

Még az időjárás is ünneplőbe öltözött azon a novemberi délutánon, a nap sugarai egyenesen irányítottak engem, és a diákok 8. osztályos képviselőit, Rékát, Marcellt és Viki nénit az osztályfőnököt, egy fantasztikus kisfiú szobájába. A meglepetés valóban nagy volt, hála az édesanyja titoktartásának, így váratlan megjelenésünket először valóban nem tudta mire vélni Bálint. Azonban mikor meghallotta azt a szót, hogy csodalámpa, felragyogott a szeme és várakozóan nézett ránk.

A dzsinn kollegák annyira tökéletesen végezték munkájukat, hogy nem telt el öt perc, és a jó szellemekből két izgatott tizenéves fiatal lett, akik felváltva segítették Bálintot új szerzeménye megismerésében. A jó tanácsok és tippek özöne zúdult a kisfiúra, aki először csak kapkodta a fejét, majd lassan ő is örömmel vegyült el a felfedezés csodájában.

Közel egy óra után is alig tudtak megválni egymástól, azonban most már van két kapocs, amely összekötheti a három fiatalt. A közös élmény és egy netbook.

Köszönjük az Eötvös József Gimnázium tanárainak és diákjainak a segítséget,