2005. telén hallottam először a televízióban a Csodalámpa Alapítványról. A műsor láttán a könnyeim kijöttek, hogy a mai "csak kapok" világban létezik egy alapítvány, aki adni akar, ráadásul beteg gyermekek javára. Magam is 3 gyermekes anyuka lévén át tudtam érezni a szülők bánatát, küzdelmét és a gyerekek kívánságának teljesülése felett érzett örömét. Azonnal kapcsolatba léptem Évával és lelkes csapatával, hogy szeretnék önkéntesként velük tartani. Levélben és telefonon is részletes tájékoztatást kaptam az alapítványról és lelkesítést a leendő munkámhoz.
Sajnos az első segítségnyújtás sokat váratott magára. Zala megyében most kezdünk "felnőni" a feladathoz, hogy a beteg kisgyerekeket összehozzuk a kívánságteljesítőkkel. Több évig "szunnyadtam" a feladatom felett. Az első kívánságteljesítésem közvetve történt, egy kamasz fiút segítettem hozzá, hogy Görbicz Anitával találkozzon, de személyesen a találkozón nem vettem részt. Kolléganőim elmondása alapján tudom, hogy nagyon jól sikerült a találkozás.


2010. tavaszán budapesti kolléganőim - Márti és Joli - látogatást tettek kórházunk Gyerekosztályán és ott bemutatták az alapítvány tevékenységét. Ezután már felgyorsult a kívánságteljesítési folyamat. Sikerült nekem is abban az örömben részesülnöm, hogy egy tolószékhez kötött életvidám, okos kisfiúnak a kért laptopot átadjam. Az adományozó úrral­ Farkas Lászlóval- közösen adtuk át az ajándékot. A kisfiú izgatottan várta érkezésünket szüleivel együtt. Az átadás nagyon jól sikerült - hála Martinnak, aki hatalmas ismeretanyaggal rendelkezik a számítástechnikáról, Farkas Lászlóval azonnal belemerültek a számítógépezés rejtelmeibe. Laci nagyon kedvesen, közvetlenül, egyenlő partnerként beszélgetett a kisfiúval, ami elősegítette, hogy az átadás egy bensőséges ünneppé váljon. A szülők velünk együtt meghatódva örültek Martin örömének. Az alkalomról Farkas László jóvoltából nagyon szép képek készültek. Az idő hamar elszállt, elbúcsúztunk a családtól, gondolván, hogy Martin alig várja, hogy birtokba vehesse új kincsét. Jó egészséget kívántunk neki az ajándék használatához és megígértük, hogy ezen keresztül tartjuk a kapcsolatot továbbra is.


Így sikerült az első személyes csodalámpás kívánságteljesítésem. Nagyon találó a Csodalámpa név, hisz igazán úgy éreztük magunkat egy pillanatra, mint a mesebeli Dzsinn, aki gazdája kívánságát teljesíti.

A kívánságot a támogatásával teljesítettük. Martin nevében is köszönjük!