Amplasztikus anemiám volt. Ez egy vérképzési betegség (vérszegénység).És így nyílt lehetőségem arra, hogy a csodalámpa fenséges fényét felfedezhessem. Öcsém ovistársának anyukája a Csodalámpa kívánság koordinátora. Rajta keresztül jutottam lehetőséghez, hogy kívánhassak valamit. De először is köszönetet kell mondanom, hogy enyém az 1000. kívánság. Az én kívánságom az volt, hogy az Orient-Expressen utazhassak Bécsbe. Hosszú munka és fáradozás előzte meg ezt a Csodalámpa részéről. Az ügyemet Londonban megbeszélték és hosszú megbeszélések sora után igen mondtak. Ezután várakozás következett. Hosszú várakozás. Majd eljött az indulás napja, 2009 június 13. szombat. Reggel fél kilencre érkeztünk a Nyugati-pályaudvarhoz. Ott Felkai Márta, Blikk fényképésze és a kívánság koordinátorunk, Móni várt. Lenyűgözött a Királyi váró, azon belül az aranyozott burkolatok. A vonat végül befutott 15 perces késéssel. Ott találkoztunk először Wolfganggal, aki egész úton kísért minket. Bár szerény angoltudásommal is jó beszélgetésbe tudtunk merülni . Ezután számomra kissé unalmas hosszú fotózkodás következett. Az utaskísérők végül kiadták a beszállási engedélyt. A kabinunk nagyon szép volt, először is volt benne egy gardrób formájú szekrény, amit ha kinyitottál mosdó tál volt benne! A kabin felszereléséhez hozzá tartozik egy kinyitható kanapé, melyet ággyá lehetett alakítani. Nekünk két kabint nyitottak egybe Wolfgang jóvoltából. Minden vagonnak külön fűtése van. A vagon végén és elején kis kazán található. Wolfgang egy megnagyobbított homokozó lapáthoz hasonló kisméretű ásóval rakodta a szenet. Az Orient-Expresszen három étkezőkocsi van. Mindegyik oldalán fölfestett / fölvésett (felrakott) képek vannak. Az első étkező kocsiban egy virágcsokor van felfestve a vagon falára. A következőben savmaratott technikával készült üvegképek vannak beépítve a falba. A harmadikban távol-keleti mintákkal festett a falra.Az ételt francia séfek főzik (nekem jobban ízlik a sült krumpli). Az Orient-Expressztől kaptam egy kis csomagocskát, ami a kanapén várt rám, benne egy baseball sapka, egy igazi mogyorófából készített kalauz síp és egy könyv, ami az Orient-Expresszről szól (sajnos angolul). Ilyen volt az utam az Orient-Epresszel. A Csodalámpának mindent köszönök,és örülök hogy megérkeztünk Bécsbe , és még egyszer mindenért köszönet.