Odett két testvérével és az anyukájával együtt nagyon várt már minket, hiszen a gyanús telefonokból már szemfülesen kitalálta, hogy ma fogja megkapni a számítógépet, ami már régi vágya volt. Bár a számítógép asztala még készülőben van, azért a szobában, a földön gyorsan összeraktuk a gépet, így Odett és testvérei egy idő után már érdeklődve tanulmányozták azt. Odett anyukája elmondt, hogy a kislány nagyon jó tanuló, év végén csak két négyese volt, a gépnek tehát a tanulás során is biztosan nagy hasznát veszi majd.

Kissné Anita és Kiss Viktor kívánságkoordinátorok 2005. július 2.

Amikor szombat reggel János meghallotta, hogy be kell mennie a Debreceni Klinikára, bizony nem nagyon örült, nem értette, hogy mi az amit előző nap elfelejett a doktor bácsi.Nem túl lelkesen ült az apukájával az autóban, amikor anyukája segítségével odavittük hozzá a számítógépet, a monitort és a különböző tartozékokat. Miután érdeklődött a számítógép típusa felől, elmondta, hogy, amikor reggel felkelt gyanús volt ugyan, hogy az apukája miért pakol le mindent a számítógép asztalról, de arra álmában sem gondolt volna, hogy ma már lesz is az azstalon számítógép.

János szüleivel boldogan indult haza, hogy minél előbb "beüzemelhesse" és működés közben is megnézhesse a gépet.

Kissné Anita és Kiss Viktor kívánságkoordinátorok 2005. július 2.

Orbán Brigit szombaton reggel negyed nyolckor ébresztették az Alapítvány munkatársai, igen nagy örömet és meglepetést okozva ezzel neki.

Anyukája már pár napja tudta, hogy leányát milyen nagy öröm éri majd, de megkértük, hogy ne szóljon Briginek, aki így egyáltalán nem számított arra, hogy éppen ezen a napon kapja meg a laptopot, amit még karácsony táján kért az Alapítványunktól, de az IBM Hungary KFt szíves felajánlása segítségével, csak most tudtunk teljesíteni A laptop nem is jöhetett volna jobbkor, hiszen Briginek nemrég volt a ballagása, és a szülinapja is, szeptemberben pedig már a Kecskeméti Szent László Gimnáziumba fog járni.

Szép nyarat és szeptembertől sikeres tanulást és mielőbbi teljes gyógyulást kívánunk Briginek!

Kissné Anita és Kiss Viktor kívánságkoordinátorok 2005. július 2.

Krisztián nagyon megörült várva-várt Playstation II-jének. 

Sajnos most ismét kórházban van ideje, de már alig várja, hogy elhagyhassa a kórházat, majd otthon kihívhassa testvéreit párbajra.   Krisztiánnak 6 testvére van és egyre jobban hiányoznak egymásnak.   

A PlayStation lehetőséget nyújt Krisztián számára, hogy némi ünnepséget vigyen bele hazaérkezésébe.

Benkő Vilmos
koordinátor
2005. június 7.

Amikor Fruzsinával arról beszélgettek, hogy mit szeretne kapni, mire vágyik, egyetlen és legnagyobb kívánsága az volt, hogy meggyógyuljon. Egy véletlen beszélgetésből azonban kiderült, hogy kedvence a Megasztár című műsorból ismert Bartók Eszter, és egyszer szívesen találkozna, beszélgetne is vele. A kívánságról néhány nappal a Megasztárok szegedi koncertje előtt szereztünk tudomást. A jó szervezésnek, és az együttműködésnek köszönhetően sikerült elérnünk, Hogy Eszter ellátogasson a kilnikára. Fruzsina nem tudta biztosan, csak remélte, hogy Eszter meg fogja őt látogatni, mert aznap nem volt kezelés mégis be kellett jönnie a klinikára, és igen nagy volt körülötte a nyüzsgés. Izgalommal teli várakozás után a kívánság teljesítésére 2005.06.07-én délután került sor. Dupla volt a kislány öröme, amikor meglátta, hogy Esztert Bálint Ádám is elkísérte, akit szintén nagyon kedvel. Fruzsina már előre készült, hogy miről szeretne beszélgetni, és egy rajzot is készített Eszternek ajándékba. Egy vidám, önfeledt beszélgetés után a kislány sugárzott a boldogságtól, hogy találkozhatott kedvenceivel.

Nagy Bettina kívánságkoordinátor
2005. június 12.

Robi körülbelül 10 éve Superman rajongó, ez idő alatt tökéletesen azonosult kedvencével. Több jelmeze is készült már, melyeket az idő múlásával kinőtt ugyan, de lelkesedése töretlenül megmaradt. Egy bánata volt csupán, mégpedig az, hogy ő nem tud úgy repülni, mint kedvenc hőse. Nem csoda hát, hogy kívánsága is ez volt: "Szeretnék úgy repülni, mint Superman."

2005. június 12 -én Robi bebizonyíthatta a nagyvilágnak, hogy ő nemcsak afféle földi Superman imitátor, hanem a levegőbe emelkedve is megállja a helyét. Ezen a napon ugyanis Békéscsabára indultunk vele és szüleivel a repülőtérre, ahol már mindenki nagyon várta őt. Főként Matuska Pál pilóta, aki a tandemes sikló sárkányrepülés meghonosítója itt, Magyarországon. Robin a budapesti indulás óta ott volt a Suprman jelmez, melyben itt a repülőgéphez lépett. Rövid előkészítés után már a felszállópályán voltunk, ahol speciális hevederek segítségével a pilóta mellé rögzítették őt és igen, megkezdődött a felszállás. Kis idő múlva Magyarország első repülni tudó Superman-je már 600 méteres magasságban szárnyalt Békéscsaba fölött. Körülbelül 20 perc után a gép ereszkedni kezdett, majd egy hatalmas ÉLJEEEEEN ! kiáltással Robi füldet ért. A jól sikerült napot fejedelmi ebéd zárta.

Az eseményen jelen volt a TV2 napló című műsorának stábja, és a Békés Megyei Hírlap is. A kívánságteljesítésről készített felvételt a TV2 Napló című műsorában láthatták 2005. június 19-én 19 órakor.

Vicai Zsolt kívánságkoordinátor
Meszlényi Norbert segítő
2005. június 3.

A kívánság teljesítésében segítségünkre voltak:
Békés Airport

/ 7

2005. június 3.

A kívánság teljesítésében segítségünkre volt az Inner Wheel Klub:

Bálint Veszprém megyében lakik szüleivel és testvéreivel.

Betegsége miatt élettere nagyon beszűkült, ideje nagy részét otthon kell töltenie, ezért internet előfizetést kért alapítványunktól.

A kívánságot az Invitel Rt. segítségével tudtuk teljesíteni. A cég jelentős díjkedvezményt adott, így Bálint számára sikerült szélessávú internethozzáférést biztosítanunk. Alapítványunk vállalta, hogy az előfizetést 6 hónap időtartamra finanszírozza, ezzel jelentősen csökkentve a család anyagi terheit.

Este kilenc órakor, az összes szükséges frissítés és program telepítése után Bálint "birtokba vehette" a várva várt világhálót.

Ezúton is szeretnénk megköszönni az

Vicai Zsolt
kívánságkoordinátor
2005. május 28.

A kívánság teljesítésében segítségünkre volt az Inner Wheel Klub.

Liliána 4 éves, betegsége miatt ideje nagy részét sajnos a klinikán tölti. Ide nem tudta magával hozni az összes játékát, így az építőkockák is otthon maradtak. Lilinek van egy ikertestvére, amikor hazamegy a klinikáról, együtt szoktak játszani közös játékaikkal, így az építőkockákkal is. Nagyon szereti ugyan a babákat, és a babaházakat is, de mégis egy saját építőkocka készletre vágyott igazán, ami egyedül csak az övé. Szerencsére sikerült találni olyan készletet, amelyből akár babaházat is lehet építeni, így még teljesebb lett az öröm. Ráadásul véletlen ugyan, de az új játék az otthoni építőkockákkal is kombinálható. Az ajándék átadására 2005. június 3-án délelőtt került sor, néhány óra elteltével Lili már fel is épített egy csinos kis házikót, és boldogan mutogatta mindenkinek.

Nagy Bettina
koordinátor
június 3.

Tamás és szülei nagy örömmel vették át május 19-én csütörtökön a várva-várt számítógépet. Bár sajnos Tamás nem volt teljesen jól, így nem tudott felhőtlenül örülni az ajándéknak, nagyon reméljük, hogy mihamarabb jobban lesz, és sok örömét leli majd a PC-ben, melyet egy kedves felajánlás jóvoltából tudtunk eljuttatni neki.

Lovas Edit és Lovas László kívánságkoordinátorok
2005. május 19.

Milán kívánsága ma teljesült segítőnk, a T-Mobile budafoki úti székházában.

Az épület előtt találkoztunk a gyermekkel és édesapjával. Kérdésünkre, hogy tudja-e miért kellett ma Ajkáról Budapestre vonatoznia válaszolta, hogy egy újságíró néni szeretne vele beszélni.

De nagy volt az öröm, amikor a cég munkatársa átadta neki a kívánság tárgyát, egy mobiltelefont. Ilyen őszinte gyerekkacajt még életemben nem hallottam! Az első mondat, ami elhagyta a száját: Látom! Ez azért fontos, mert Milán szeme beteg, gyengén lát.

Az ajándékot átadó ügyintéző hölgy összeszerelte a telefont, utána pedig Milán édesapja bebillentyűzte az édesanyja a telefonszámát és átadta a készüléket a fiúcskának. Boldogan köszönt bele a gyermek a telefonba és már el is újságolta, hogy kapott egy telefont.

Az alapítványtól kapott marcipán telefonnal a kezében, az új mobiltelefonnal a zsebében, mosollyal az arcán indult hazafelé apukájával a boldog gyerek, aki búcsúzóul úgy köszönt el, hogy küld majd rajzot az alapítványnak. Várjuk!

Sulija Anikó
2005. május 25.

Nem kellett sokat várnunk, az ígért rajzok megérkeztek. Íme!

Beszámoló helyett:

Kedves Csodatévők!

Köszönöm a Csodalámpa Alapítványnak és különösen a Cseke Rt-nek, hogy valóra vált egy régóta dédelgetett álmom.

Januárban, amikor a transzplantációra vártam, anyuval képzeletbeli túrákra mentünk egy képzeletbeli biciklivel. Sajnos igazán jó bringám még sohasem volt, pedig nagyon szeretek felfedező utakra menni.

Most már jobban érzem magam és az erőm is kezd a régi lenni, de amikor az intenzív osztályon az életemért küzdöttek, még csak álmodtam arról, hogy ez bekövetkezik.

Tegnap már ki is próbáltam a csodálatos új "pöpec bringát" és mondhatom nagyon szuper!

Hálásan köszönöm,
János

Mielőbbi gyógyulást, és a tekeréshez erőt kíván:

Dudás Péter koordinátor
2005. május 19.

Eszter azzal a kívánsággal kereste meg az alapítványt, hogy mivel restaurátor akar lenni, nagyon szeretne egy régi tulipános ládát, amit aztán ő restaurálhatna. Mint kiderült Eszter egyáltalán nem csak álmodozik a restaurátor szakmáról, hanem gyakorolja is azt, hiszen megérkezésünkkor sok tárgyat mutatott, amit már ő restaurált, pl. babát, macit, tükrös szekrényt, de egy harmóniumot is.

Eszter nagyon örült a várva-várt tulipános ládának, és azonnal elkezdte tervezgetni hogyan hozza majd rendbe, hiszen természetesen minél előbb szeretné elkezdeni a munkát.

Jó munkát, és jó egészséget kívánunk Eszternek, aki a búcsúzáskor megígérte, amint régi állapotában pompázik majd a láda, megkeres minket, és megmutatja kitartó munkájának eredményét.

Lovas Edit és Lovas László kívánságkoordinátorok
2005. május 19.

Mivel Attila hat testvérével a Komádi gyermekotthonban él, a
kívánság teljesítése alkalmával ezúttal nem egy, hanem sok-sok
izgatott gyereknek okoztunk meglepetést, akik Attilával együtt nem
tudtak az érkezésünkről, így nagy meglepetéssel kérdeztek bennünket
és Attilát is, hogy honnan lehet ilyen gyönyörű biciklit kapni.
Attila boldog izgalommal ült rá a járgányra, és mivel még nem tud
biciklizni, egyből felajánlották neki társai, hogy megtanítják rá.
Attila nővére külön is megköszönte, hogy teljesítettük öccse
kívánságát, mi pedig még egy ideig beszélgettünk a gyerekekkel és
tanárnőikkel, aztán egy nagyon szép emlékkel gazdagodva távoztunk
Komádiból.

Lovas Edit és Lovas László kívánságkoordinátorok
2005. április 30.

Cintiával a Tűzoltó utcai klinikán találkoztam. Már nagyon várt engem, és csillogó szemekkel bontotta ki ajándékát, egy digitális fényképezőgépet. Közösen megismerkedtünk a gép használatával és el is készültek az első képek Cintiáról és az Édesanyjáról.

Cintia kedvenc hobbija a kirándulás, nagyon szereti az állatokat és a növényeket is. A Csodalámpától kapott digitális fényképezőgépével gyönyörű képeket szeretne majd csinálni, ha a családdal legközelebb kirándulni mennek.

Dudás Péter
2005. május 5.

Zsófi szeptembertől iskolás lesz! Nagyon várja már, hogy végre tanulhasson, okosodhasson,- s tőlünk, Csodalámpásoktól is ilyen ajándékot kért: világatlaszt, amit majd tud használni az iskolában is, és minden ország benne van.

Mivel már csak 3 havonta kell Pestre kontrollra feljárniuk, és egyébként Erdélyben laknak, a jókora könyvet csak a mostani, májusi látogatásukkor tudtuk átadni. Azt hiszem Zsófi arcán a kedves mosoly azt mutatja, ezt nem bánta, s örült az ajándéknak!

Márkus Mónika
2005. május 10.

Fanni félálomban szendergett már, amikor megérkezett a csodalámpás ajándék: egy hatalmas, rózsaszín, nagyon lányos barbi hintó, lovacskákkal. Igy akkor igazából csak anyu tudott örülni, aki nagyon szerette volna, hogy amikor Fanni majd felébred, ott lesz már a várva várt ajándék.

S így is történt. Másnap egy vidám gyerekhang jelentkezett a telefon túlsó végéről:" Nagyon köszönöm az ajándékot, nagyon szép és nagyon tetszik!"

Ennek mi is örülünk, neked meg Fanni, és anyukádnak is minden jót kívánunk!!

Márkus Mónika
2005. április 30.

Koordinátori beszámoló helyett álljon itt Nelli levele, amit nekünk küldött:

Kedves Kívánságteljesítő Csodalámpa!

Nagyon köszönöm a bútort, az ágyat és az íróasztalt. Nagyon meglepődtem, mikor megláttam a szobámban apáékat a bútorokat szerelve.

El sem tudtam eldönteni az ágyamról, hogy hogyan is fog kinézni. Amikor apa összerakta, régi álmom vált valóra szemem előtt. Minden királykisasszonyos filmben, mesében ilyet láttam és most nekem is itt van a szobámban! A szekrényeimben még most is pakolok, mert nem tudom eldönteni mit hová tegyek.

Tudom, hogy anya megígérte, hogy rajzolok. Igen, fogok rajzolni, ahogy készen vagyok a bútorom elrendezésével. Az első éjszakám az ágyban nagyon jó volt, reggel fel sem akartam kelni.

Még egyszer nagyon köszi mindent.

Millió puszi: Nelli.

A kívánság teljesítésében segítségünkre volt az Inner Wheel Klub és a BUFA Kft.

Gyula és édesanyja nagy izgalommal várt minket a Debreceni Klinikán, hiszen kérésével, hogy számítógépet szeretne, még februárban kereste meg az Alapítványt. Egy kedves felajánlás jóvoltából április 30-án, szombaton végre eljött a nagy nap, teljesült Gyula álma, egy PC büszke tulajdonosa lett. Kicsit sajnálta ugyan, hogy nem próbálhatta ki azonnal a gépet, de vele együtt reméljük, hogy erre minél előbb sor kerül.

Dóri nem is sejette, hogy milyen öröm éri majd vasárnap délután a Kaposvári Kórházban. Boldogan vette át a várva-várt számítógépet, és ha lehet még jobban várta a hazatérést, hiszen szülei megígérték neki, ha meglesz a gép, internet elérhetőséget is kap majd. Reméljük Dóri azóta már hazatért, és otthon örül a gépének.

Kissné Horváth Anita, Kiss Viktor
2005-05-01