Egy nagyon szép, napsütéses csütörtöki napon találkoztunk a 3 éves Dórával, aki az elején kicsit félénk volt, de ahogy meglátta a játékházikót, azonnal nagyra nyíltak a szemei, és nagyon megörült a játéknak.

Amikor fényképeket szerettem volna készíteni, akkor még kicsit félt a fényképezőtől meg a vakutól, ezért inkább az udvaron adtuk át neki az ajándékot.

Reméljük, még sok boldog órát tudsz eltölteni ebben a házikóban.




Köszönjük magántámogatónk, Szabadics Zoltán segítségét!

Bence az idei nyarat sajnos kezelésekkel tölti, most azonban otthon volt, így ott látogattam meg. Egy 180cm magas, mosolygó fiatalember fogadott.

Bence régóta vágyik egy saját laptopra, betegsége kezdete óta pedig még inkább megerősödött benne ez a vágy. Nagyon szeretné, ha a kórházban töltött idő alatt is tudná az osztálytársaival tartani a kapcsolatot.

Hozzá értő módon kapcsolta be és nézte végig, hogy milyen programok vannak a gépen. Nővére és unokatestvére is izgatottan ült mellé.

Reméljük egy kicsit mi is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy Bence minél gyorsabban meggyógyuljon és újra minél több időt együtt tölthessen barátaival.




Bence nevében is köszönjük a KMPG adományát és támogatását.

Nellinek és Ferinek csak néhány hónapot kellett várniuk, hogy teljesüljön a vágyuk, ráadásul ugyanazon a napon, és ugyanabban a T-mobil boltban vehették kezükbe várva várt telefonjukat.

Ferit két testvére és édesanyja kísérte el, Nellit édesanyja, így is szinte megtöltöttük a boltot.

Először Nelli választott számot, majd a telefont is megkapta, utána Feri következett. Mindketten boldogan ismerkedtek az új szerzeménnyel.

Reméljük, hogy sok örömet fognak szerezni számukra! A Csodalámpa Alapítványnak köszönjük a csodálatos ajándékokat, és hogy általuk ismét mosolyt varázsolhattunk betegeink arcára!




A kívánság teljesítését az támogatta, amit Nelli


nevében is köszönünk!

Nellinek és Ferinek csak néhány hónapot kellett várniuk, hogy teljesüljön a vágyuk, ráadásul ugyanazon a napon, és ugyanabban a T-mobil boltban vehették kezükbe várva várt telefonjukat.

Ferit két testvére és édesanyja kísérte el, Nellit édesanyja, így is szinte megtöltöttük a boltot.

Először Nelli választott számot, majd a telefont is megkapta, utána Feri következett. Mindketten boldogan ismerkedtek az új szerzeménnyel.

Reméljük, hogy sok örömet fognak szerezni számukra! A Csodalámpa Alapítványnak köszönjük a csodálatos ajándékokat, és hogy általuk ismét mosolyt varázsolhattunk betegeink arcára!

Nagy izgalommal vágtunk neki az útnak, ugyanis még egyikünk sem volt a LegoLandban. Balázs hősiesen küzdött betegségével és útjának megkoronázása, hogy kívánsága is teljesül. Balázst anyukája, Anikó is elkísérte.

2011. július 21-én indultunk reggel 8kor. Úgy számoltuk, hogy aznap délután 4h felé leszünk Günzburgban, ahol az Arcadia szálloda várt bennünket.
Az Őrs vezér téri IKEA mögül indultunk és majdnem egy órába telt „áteveznünk” a reggeli budapesti forgalmon. Amikor végre átléptük az osztrák-német határt, kb. kétórányira Günzburg-tól, lehetett érezni, ahogy fokozódott az izgalom a kocsiban. Végül délután 5-re megérkeztünk a szállodába, kipakoltunk és elindultunk a városba. A szálloda személyzete rábeszélt egy városfelfedező sétára azzal, hogy ha sikerül minden kérdésre helyes válasszal szolgálni, meglepetést nyerünk.
Nyakunkba vettük a várost, megkerestük a sellőtől kezdve Print Paulát is, aki a helyi újság kabalafigurája. A sétától jól megéheztünk és betértünk a város egyik leghangulatosabb vendéglőjébe. Vacsora után szépen haza sétáltunk, mert másnap reggel nyitásra szerettünk volna ott lenni a LegoLand kapujánál.

Amikor kiszálltunk az autóból és megláttunk a hatalmas LegoLand Deutschland táblát a bejárat fölött, Balázs hangos ujjongásban tört ki. Végre valóra vált Balázs álma! Beléptünk a kapun, és szinte meg se tudtunk mozdulni, hiszen minden irányban akadt valami izgalmas látnivaló, tennivaló. A kezdeti ámulásból felocsúdva elindultunk felfedezni a parkot. Már a bejáratnál LEGO StarWars figurák fogadtak a bemutató kirakatban. Alig tudtunk a vitrin mellől elszakadni, de megpillantottuk az első attrakciót: a Techno-Schleuder szélvész sebességgel forgó berendezést. Persze felültünk rá, aminek az lett a következménye, hogy teljesen összepréselődtünk a gyorsulástól.

Már ekkor nehéz volt eldönteni, hogy ki örül jobban a LegoLandnak, Balázs vagy a felnőttek! Azután a hullámvasút következett. Ami alulról meredeknek tűnik, az felülről még meredekebb. Itt tapasztaltuk meg az első zuhanásunkat egy majdnem Lego méretű kocsiban… jó néhányan még mindig keressük a gyomrunkat, miután 18 méterről gurultunk meredeken lefelé. A vicc ebben az, hogy talán nem is a gurulás a legfontosabb része a kalandnak, ugyanis a nagy lejtőknél kamerákat szereltek fel, az arckifejezéseket rögzítik a zuhanás közben. Miután lejött az ember a szerkezetről, egyből odafut a bódéhoz, hogy megpillantsa, mennyire félt.

Utána jöttek a kiállítások, játékok, LEGO építés. Igaz, amit a táblán írnak Günzburgban: „Ein Tag ist nicht genug”, azaz egy nap nem elég.

Az első nap végére az utolsó csepp energiánk is elfogyott. Nem volt gond az elalvás…

Másnap újult erővel vágtunk neki a Legolandnak. Újabb kalandra vágytunk, ezért megkíséreltünk busszal kimenni a parkba, de a busz helyett csak az eső jött, így lekéstük a nyitást. Ettől persze a lelkesedésünk nem csökkent, Balázs arcáról nem tűnt el a mosoly.
Ezen a napon sorra vettük az előző nap élményeit, ill. kipróbáltunk újabb berendezéseket, mint például a kalózhajóról mások locsolását vagy a forgó vízágyút. Balázs olyan mesterien kezelte a gépeket, mintha már korábban is járt volna a parkban.

Élmény volt Balázst látni, mennyire élvezni a parkot. A második napon Balázs felült a dzsungel expedícióra is, amely úgy ér végett, hogy a csónak hatalmasat zuhan, majd csobban egy tóba. Két nap után teljesen kimerülve estünk bele az ágyba.

Balázs álma megvalósult, és bár ezt ő nem tudja, sok ember életét érintette meg ez a „kaland”. Köszönjük Balázs, hogy Te segítettél nekünk.



A kívánság teljesítését az támogatta, amit Balázs


nevében is köszönünk!

/ 3

Réka kívánsága az 1527. sorszámot kapta. Találkozni szeretett volna egy színésszel…
Mégis, talán az egyik legizgalmasabb kívánság lett ez a Csodalámpa történetében: a színészt ugyanis Johnny Depp-nek hívják.

Amikor beérkezett hozzánk a kívánság kissé bizonytalanok voltunk, hogyan és miként fogjuk tudni valóra váltani Réka álmát. 1 évig is eltartott, míg közel kerültünk a kívánság megvalósításhoz.

Végül támogatóinknak köszönhetően, elrepülhettünk Rékával és édesanyjával Londonba. Réka orvosai nem voltak elégedettek a friss leletekkel, de azért csak hozzájárultak az utazáshoz. Igaz, már a visszaérkezés másnapjára vizsgálatokat ütemeztek be.

Angliai ráhangolódásként zuhogó esőben érkeztünk, de ennek hála SZIVÁRVÁNY alatt szálltunk le! Gondoltuk, ez nem lehet véletlen, hiszen Réka életében először repült és ez igazán kedves fogadtatás.

Londonban a a Park Plaza szállodalánc magyarországi tagjának, az Art’Otel Budapest vezetőinek köszönhetően a város szívében az egyik leggyönyörübb szállodában, a Park Plaza Westminster Bridge Hotel-ben szálltunk meg. Réka ablaka pont a Westminster hídra nézett...
Érkezésünkkor nagy szeretettel fogadtak minket, valahogyan elterjedt a híre Rékának és a Csodalámpának, így a szállodában töltött néhány nap alatt sok kedves alkalmazottal találkoztunk.

Depp úrral a Pinewood Stúdióban találkoztunk, többször is beszélgetett Rékával, de hogy is zajlott a találkozó?

/ 17

Réka nevében szeretném megköszönni Johhny Depp úrnak, hogy segített valóra váltani egy 16 éves lány lehetetlennek hitt álmát, Andy G. Vajna és Rudolf Péter uraknak és mellettük minden angol, amerikai és magyar kollégának, legfőképpen Sarah, Nicky, Nathan, Peter, Lea, Ágnes, Miklós és Zanuck úrnak a segítséget, kedvességüket.
Köszönöm az Art’Otel Budapest és Park Plaza Westminster Bridge támogatását, ahol nem csak a vezetőség, de az alkalmazottak is elkényeztettek minket kedvességükkel és a kiemelkedő színvonalú szolgáltatásokkal.
Végül, de nem utolsó sorban köszönet illeti a MALÉV-et és a Duna Club törzsutasait, akik felajánlották a Csodalámpának bónusz pontjaikat, ezzel is hozzájárulva, hogy létrejöjjön ez a különleges “csoda”.

Az idén a jelentkező gyerekek közül Noémi volt az egyetlen, akinek az állapota megengedte, hogy el tudott menni a száguldó cirkusz versenyeire. Határozott kéréssel fordult a Csodalámpához, szeretne a boxutcába is bejutni és ott valamelyik híres pilótával személyesen is találkozni. A futam megtekintéséhez ismét a Hungaroring Sport Zrt. vezetését kértük, szinte azonnal meg is kaptuk a legjobb helyre szóló jegyeket.

Mivel a boxutcai látogatás a futamokat megelőző délutánon van, így Noémi családjával 2 napra érkezett Budapestre, melyhez a kedvezményes szállást a Art’Otel Budapest vezetősége biztosította. Noémi és mamája épphogy elhelyezkedett a kényelmes szállodai szobában, máris indulni kellett a Hungaroringre, ahol izgalmas percek várták.

A Red Bull csapata ebben az évben is lehetővé tette, hogy a csodalámpás kívánság teljesüljön, Noémit elkalauzolták a boxutcában, megnézhette, hogyan készülnek a pilóták a mérkőzésre, majd élete eddigi legnagyobb örömét élhette át, találkozott, beszélt vele és még meg is ölelhette Mark Webbert, akitől sapkát és dedikált pólót is kapott ajándékba. Majd sorban érkeztek a hírességek: Schumacher, Alonso és a többiek. Noémi szinte a reflektorfénybe került, kattogtak a fényképezők, még az esti híradóban is megmutatták, ahogy a sztárkoszorúban mosolygott.

Az izgalmas percek azonban itt nem értek véget, hiszen másnap azt is megtapasztalhatta, milyenek is ezek a szuper autók a versenypályán. A hatalmas zaj, a sürgő-forgó emberáradat sem vette el Noémi lelkesedését, hiszen elmondhatta, ő személyesen is ismeri ezeket a hihetetlenül küzdő sportóriásokat.




Köszönjük Gyulay Zsoltnak, a Hungaroring Sport Zrt. elnökének a szuper jegyeket,

Manuela Pellegrininek az Art’Otel Budapest HR-vezetőjének a kitűnő szállást,

Nagy Bernadettnek és munkatársainak pedig azt, hogy a Red Bull Hungary Kft. képviseletében

megszervezték a sztártalálkozóval egybekötött boxutcai látogatást.

/ 9

Július utolsó napjaikig a „két Zoltán” nem ismerte egymást, csak annyit tudtak egymásról, hogy mindketten rajonganak a legos játékokért, így egyértelmű volt számukra, hogy egy legolandi túrát kérjenek tőlünk.
Itthonról nyáron szokatlan módon igen hűs, esős időben indultunk a günzburgi Legoparkba, ahol szép idő fogadott minket, mondhatni az „égiek” így járultak hozzá, hogy a két csodaváró minél jobban érezze magát.

A sok játék közt nehéz volt eldönteni, hogy mire üljünk fel, hol dobjunk célba, horgásszunk, csúszdázzunk, melyik hullámvasutat próbáljuk ki először, cirkuszba menjünk vagy csak nézelődjünk.
Rövid tanakodás után úgy döntöttünk, hogy ezeket szép sorjában mind tesszük.

A minivilág körbejárása után, ahol a neuschwannsteini kastélytól – 1,2 millió legodarabból rakták össze – a velencei gondolásokon keresztül, a bécsi óriáskeréken, az Allianz arénán és sok, sok működő hajón, repülőgépen keresztül mindent és a tárgyak minden apró részletét megcsodálhattuk, pihenés gyanánt beültünk a park legújabb attrakciójára, a kínai cirkuszra.



Itt nyolc rendkívül tehetséges művész kápráztatott el minket előadásával, guminők és férfiak ugráltak, zsonglőrködtek kaspókkal, székekkel, erőművészkedtek, szó szerint elvarázsoltak minket.
Az előadást és ebédet követően ismét bevették magukat a gyerekek a parkba és estig játszottak, szórakoztak és célba is dobtak. Ez utóbbit addig gyakorolták, amíg nem nyertek valamilyen csodadolgot. Felfrissülésként a vízi játékokat is kipróbáltuk, ahonnan ép, azaz száraz bőrrel senki sem tudott kijutni.

/ 8

A nap megkoronázásaként a két Zoli néhány új kedvenc legojátékkal tért haza: Harry Potter és a Star Wars hősök kísérik el őket és kezdenek velük újabb kalandokba már hazai földön.


A kívánság teljesítéshez nyújtott segítséget köszönjük a FŐTAXI vezetőségének és munkatársainak, különösen Tihanyi Sándor úrnak, aki személyesen is elkísért minket az útra, a Merlin Entertainment Group Merlin's Magic Wand alapítványának, a Kovács Gábor Művészeti Alapítványnak, valamint azoknak a magánszemélyeknek, akik mind lehetővé tették az álom valóra váltását.

Balázs kedvenc játéka kiskora óta a PlayMobil. Azután megtudta, hogy „ebből” jókora vidámpark is létezik…
Nagyon precízen fogalmazta meg kívánságát, mely így hangzott: „A Nürnberg melletti Playmobil Parkba szeretnék elmenni.”

Hogy őszinték legyünk nem is tudtuk, hogy Európában, azaz Németországban létezik ez a park. Óriási várakozással néztünk az út elé, nálunk jobban csak Balázs izgult. A majd egy napig tartó úton sokszor kérdezte, mikor érünk már oda…

Végre elérkezett a várva-várt nap, beléphettünk a parkba. Vajon hasonlítanak majd a kis játékfiguráimra vagy sem, milyen magasak lesznek, szigorúan néznek vagy mosolyognak és egyáltalán, hogy lehet majd játszani velük – ezek a kérdések foglalkoztatták Balázst és bennünket is.

A parkban lévő játékok és foglalkozások minden várakozásunkat felülmúlták. Az ott töltött nap gyorsan elszállt, hiszen hol a dinókkal harcoltunk, hol egy középkori várat kellett bevennünk, a következő percben a kalózok támadásától rettegtünk, velük kellett csatáznunk és visszafoglalni hajónkat, ami nem volt egyszerű feladat, hiszen vízen kellett támadtunk, tutajon eveztünk, függőhídon futottunk, majd mikor végre pihenhettünk volna, következett az arany és egyéb kincsek keresése. Balázs még a minigolf pályára is ellátogatott, ahol lelkesen játszott.

/ 8

Hisszük, hogy erre a napra ő és kedvenc játékai, a búvár és a tengeralattjáró személyzete is sokáig fognak emlékezni, akik elkísérték Balázst erre a hosszú útra. Ők az itthon hagyott játékoknak és persze családtagoknak hosszú élménybeszámolót tartanak majd és hogy hitelesebb legyen a beszámoló, Balázs "bizonyítékul" kapott néhány új játékot tőlünk is.

A kívánság teljesítéshez nyújtott segítséget köszönjük a FŐTAXI vezetőségének és munkatársainak, különösen Tihanyi Sándor úrnak, aki személyesen is elkísért minket az útra, valamint azoknak a magánszemélyeknek, akik lehetővé tették Balázs álmának valóra váltását.

Balázs élménybeszámolója:

Július utolsó napjaikig a „két Zoltán” nem ismerte egymást, csak annyit tudtak egymásról, hogy mindketten rajonganak a legos játékokért, így egyértelmű volt számukra, hogy egy legolandi túrát kérjenek tőlünk.

Itthonról nyáron szokatlan módon igen hűs, esős időben indultunk a günzburgi Legoparkba, ahol szép idő fogadott minket, mondhatni az „égiek” így járultak hozzá, hogy a két csodaváró minél jobban érezze magát.

A sok játék közt nehéz volt eldönteni, hogy mire üljünk fel, hol dobjunk célba, horgásszunk, csúszdázzunk, melyik hullámvasutat próbáljuk ki először, cirkuszba menjünk vagy csak nézelődjünk.
Rövid tanakodás után úgy döntöttünk, hogy ezeket szép sorjában mind tesszük.

A minivilág körbejárása után, ahol a neuschwannsteini kastélytól – 1,2 millió legodarabból rakták össze – a velencei gondolásokon keresztül, a bécsi óriáskeréken, az Allianz arénán és sok, sok működő hajón, repülőgépen keresztül mindent és a tárgyak minden apró részletét megcsodálhattuk, pihenés gyanánt beültünk a park legújabb attrakciójára, a kínai cirkuszra. Itt nyolc rendkívül tehetséges művész kápráztatott el minket előadásával, guminők és férfiak ugráltak, zsonglőrködtek kaspókkal, székekkel, erőművészkedtek, szó szerint elvarázsoltak minket.

Az előadást és ebédet követően ismét bevették magukat a gyerekek a parkba és estig játszottak, szórakoztak és célba is dobtak. Ez utóbbit addig gyakorolták, amíg nem nyertek valamilyen csodadolgot. Felfrissülésként a vízi játékokat is kipróbáltuk, ahonnan ép, azaz száraz bőrrel senki sem tudott kijutni.

/ 15

A nap megkoronázásaként a két Zoli néhány új kedvenc legojátékkal tért haza: Harry Potter és a Star Wars hősök kísérik el őket és kezdenek velük újabb kalandokba már hazai földön.

A kívánság teljesítéshez nyújtott segítséget köszönjük a FŐTAXI vezetőségének és munkatársainak, különösen Tihanyi Sándor úrnak, aki személyesen is elkísért minket az útra, a Merlin Entertainment Group Merlin's Magic Wand alapítványának, valamint azoknak a magánszemélyeknek, akik mind lehetővé tették az álom valóra váltását.

Zoli élménybeszámolója

Tilla egy rendkívül kommunikatív, környezete felé nyitott 5 és fél éves kislány, aki a Csodalámpától egy Playmobil piramis játékot kért.
Tilla szavait idézve: "Legfőképp azért tetszett meg nekem ez a piramis, mert sok kincs van benne. Amikor még nem voltam beteg, azt szerettem volna, ha elmegyek valahova, ahol kincsek vannak."

Tilla még kezelés alatt áll, így a Klinikán leptük meg T. Attila úrral, kedves támogatónkkal, aki fontosnak tartotta, hogy a kislány a kezelések közben is örülhessen valaminek, ami visszacsempészi számára a "kórházmentes" világot.

Tilla amint meglátta a hatalmas dobozt, alig várta, hogy kibontsuk. Izgatottan várta, hogy meglássa a várva várt piramist a kincsekkel. A piramis összerakására még várnia kell pár napot, amikor hazaengedik, de a kincseket magához vette.

Gyors gyógyulást, sok-sok örömteli pillanatot és jó játékot kívánunk Neked a pompás játékhoz!

Még a felhő mögül a nap is kisütött, amikor péntek délután megérkeztünk Nyírmihálydiba, ahol egy megilletődött kislányt találtunk.
Szüleivel szövetkezve valóban váratlan látogatók voltunk, az első pillanatokban még talán azt sem tudta hirtelen, mit is kívánt a Csodalámpától.

Lassan azonban felderült az arca amikor köré tettük a sok kis dobozt, amelyek a várva várt számítógép kiegészítő részeit tartalmazták.
Egy kis hitetlenkedő mosoly villant fel az arcán, de aztán szép lassan egyre biztosabbá vált.

Azt hiszem, talán csak akkor hitte el, hogy amit vittünk, az valóban már az övé, amikor kigurultunk az udvarból a kocsival...

Köszönjük a Havervagy! baráti közösségének, hogy hozzájárultak Izabella álmának valóra váltásához.

Gyurika a klinikán volt már pár napja, amikor a viziten közölte vele az orvos, hogy hazamehet a hétvégére. Nagyon örült, de valahogyan tudta, érezte, hogy az a nap még tartogat valami meglepetést a számára. Nevetgélt, vigyorgott és rohangált össze-vissza miközben a vérvizsgálat eredményét várták.
Közben megérkezett a támogatónk a fiával... Előkerült egy nagy ajándék gyönyörű, gondos csomagolásban.

Gyuri csak szüntelenül mosolygott és megszólalni is alig tudott örömében. Kibontotta a csomagot, ami az oly nagyon vágyott hordozható DVD lejátszót tartalmazta.
Nem is akármilyent, mert még TV-t is lehet nézni rajta és játszani is.
Aztán előkerül még egy csomag, amiben rengeteg neki való DVD film volt. A kisfiú arca csupa ragyogás volt!

/ 3

A két „gyerek”, kicsi és nagy, beüzemelte a készüléket.
Gyurika alig várta,hogy családjával, testvéreivel is megoszthassa örömét.
Hétfőn, amikor újabb kezelésre jött, röviden elmondta, hogy nagyon tetszett otthon mindenkinek a lejátszó, majd hang nélkül elmerült kedvenc meséje nézésében.
Szerencsére a DVD lejátszó Gyurika figyelmét eltereli a kezelések gyötrelmeiről, és a hosszú utazások során sem unatkozik már.

Köszönjük ezt a csodálatos ajándékot magántámogatóinknak, Gönczöl Máriának és fiának, Kötél Tamásnak!

Egy nagyon komoly, megfontolt fiatalemberrel találkoztam ezen a júliusi reggelen, amikor irodánkba megérkezett édesanyja kíséretében. Visszafogottan vette kézbe a kívánt tárgyat, de a bekapcsolása után már szinte szakértőként bánt új netbookjával.

Együtt, türelmesen végigvártuk, amíg a gép feltelepíti az összes programot, ezután kisgazdája beállította személyre szóló menüjét, és még arra is volt idő, hogy megnézzük milyen játékokat lehet rajta játszani.

Sajnos Ádámot már várta a doktor bácsi és doktor néni, ezért hamarosan el kellett búcsúznunk egymástól.

Reméljük Ádámnak nagyon sok boldog órát fog szerezni új kis gépe.

Noémi 9 éves kislány egy digitális fényképezőgépet kért a Csodalámpa dzsinnjétől.

A kívánságát egy kedves támogatónk az interneten olvasta és vett Noéminek egy rózsaszín fényképezőgépet, sőt, a hozzá tartozó tok is rózsaszín!

Mikor átadtuk Noéminek a fényképezőgépet, széles mosollyal és boldogan ölelte magához, és közölte, hogy legelőször, ha hazamegy, a kiskutyáját fogja lefényképezni.

Noémi nagyon sajnálta, hogy nem találhatott Marinov Péter úrral, támogatónkkal, akinek ezúton is köszöni a pompás ajándékot.

Ezúton is köszönjük Marinov úrnak,hogy ekkora örömet szerzett adományával Noéminek.

Június 24-e péntek volt az a nap, amikor nem csak a nap kelt fel korán, hanem Adrienn is, mert úgy érezte, talán ma teljesülhet a vágya, amit korábban a Csodalámpa Alapítványtól kért.

Adrienn betegsége miatt sokszor szorult kórházi kezelésre, és nagy szüksége volt egy futópadra, amely a gyógyulását segítheti elő.
Ezen a napon a Csodalámpa Alapítvány adakozóinak jóvoltából az önkéntesek és a forgalmazó személyes segítségével a futópad megérkezett a családhoz. Reméljük, hogy Adrienn gyógyulása is felgyorsulhat ennek köszönhetően.

A testvérek és család szeretete, a kislány szemében felcsillanó remény új távlatokat nyithat Adrienn életében. Adrienn még februárban kérte a futópadot és kitartott.
A hite, hogy megkaphatja, átvezette őt a mindennapi nehézségeken és a kórházi próbákon.

Ez a feltétel nélküli gyermeki hit kell, hogy vezessen minden embert , mert csak így vagyunk képesek túlélni a világot.

A kívánságot a támogatásával teljesítettük. Adrienn nevében is köszönjük!

Egy hétfői napon értesültem róla, hogy én lehetek az, aki Dóri kívánságának teljesítésénél segíthet!

Nem tudom, én vagy a nagylány izgult-e jobban, hiszen a kívánság egy stylist-tal való találkozás, beszélgetés volt, akitől Dóri természetesen öltözködési, sminkelési tanácsokat kérhetett.

Reggeli beszélgetéssel kezdtünk egy kávézóban, ismerkedtünk, és Dóri elmesélte, hogy mit is szeretne, elmondta elképzeléseit. Hárman sokat mentünk és jártuk a boltokat, míg megtaláltuk a megfelelő ruhadarabokat. Sokat megtudtunk egymásról, vidám nevetgéléssel telt ez a nap!

Utolsó állomásunk egy bevásárlóközpont volt, ahol megvettük a hőn áhított cipőt is. Majd a túránkat pizzázással zártuk, közben újra végig néztük a bevásárlótáskákat, és a „terméssel” mindannyian nagyon elégedettek voltunk.

Reméljük, Dóri már otthon van és egészséggel viseli ruháit. A legjobbakat kívánjuk Neki!




Köszönjük stylistunknak, Dávid Zsuzsinak, hogy velünk töltötte ezt a napot
és szakszerű tanácsaival segítette a vásárlást.
Véleménye, ötletei reméljük, hosszú távon útravalóként szolgálnak ennek a kedves kamaszlánynak.

/ 3

Sára álma vált valóra május végén, amikor megérkezett hozzájuk végre a Campona névre hallgató csúszdatorony - homokozóval, mászófallal, nagy zöld csúszdával, vidám színeivel.

Még nem találta meg végső helyét a kertben, de Sára és öccse egyből birtokba vette a mini játszóteret.

Sárának (és az egész családnak!) sok önfeledt percet, kikapcsolódást és játékot kívánunk.

/ 3

Robi egy kilenc éves kisfiú, akinek kórházi kezelése jelenleg is folyik.

A Csodalámpától egy net-book-ot kért, hogy a kórházban a kezelések alatt el tudja magát foglalni. Tarthassa kis barátaival, osztálytársaival a kapcsolatot, valamint tudjon mesét nézni és zenét hallgatni.

Robi az egyik nap délelőttjén újabb kezelésre érkezett. Ekkor leptem meg és adtam át neki ajándékát, aminek nagyon örült. Egyből ki is bontotta a net-bookot és csillogó tekintettel, mosolygó arccal mondta, hogy „És ráadásul kék, igazi fiús szín.” Majd töltőre is rakta, hogy minél hamarabb tudja használni.

Kívánjuk Robi, hogy sok örömöd legyen a net-book használatakor.

A kíváság teljesítését az támogatta.

Róbert nevében is köszönjük!

Rebeka nem mindennapi kívánsággal fordult az alapítványhoz, e-bookot kért. Rebeka első osztályos gimnazista, aki nagyon szeret olvasni és jó tanuló is.

Azonban betegsége megfosztotta attól, hogy önállóan tudjon olvasni. Tanulásában, olvasásában szülei segítik, de ez nem olyan, mint amikor ő maga olvas vagy tanul. Ezzel a szerkezettel pedig újra tud önállóan olvasni. Az e-bookra könyveket, tankönyveket lehet feltölteni és ez nagy segítségére lesz a tanulásban is.

Kívánságát valóra váltottuk és azóta Rebeka újra olvas. Az augusztusi vizsgákhoz sok szerencsét és jó olvasást, tanulást kívánunk!!




A kívánságot a támogatásával
teljesítettük. Rebeka nevében is köszönjük!