Add tovább, hogy van tovább!

Biczó Péterrel, a PricewaterhouseCoopers Partnerével, Csodalámpa nagykövetünkkel beszélgettünk.

Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy elismerésnek örvendő személyiségek, vállalatvezetők, vállalkozók, elfogadták felkérésünket, hogy a Csodalámpa nagyköveteiként, alapítványunk érdekében tevékenykedjenek. Sokoldalú szakismeretük, a versenyszféra CSR és adományozói tevékenységének, igényeinek bensőséges ismerete alapján adott tanácsaikkal, kapcsolataikkal segítik alapítványunkat missziónk teljesítésében.

Velük indítottunk egy sorozatot, hogy az ő példájukon keresztül bátorítsunk más cégeket is CSR tevékenységre.

Mai vendégünk tehát Biczó Péter, a PricewaterhouseCoopers Partnere.

Kedves Péter!

• Hogyan ismerkedtél meg a Csodalámpával és hogyan segíted az Alapítvány munkáját?

Kapcsolatunk majdnem a kezdetekig nyúlik vissza. Gábor és Éva álmodtak egy nagyot és megkeresték a PwC-t, hogy tudnánk-e segíteni ennek az álomnak a megvalósulásában. Azóta a PwC könyvvizsgálóként segíti az Alapítványt.

Ez azért fontos, mert az adományozóknak és minden érintettnek külső, független megerősítést ad, hogy adományaik megfelelő helyre kerülnek. Nagykövetként sokat gondolkodunk együtt Évával és a többi nagykövettel, hogy hogyan lehetne ezt a fantasztikus sikert, amit az Alapítvány 15 éves együttműködésünk alatt elért, hosszútávon is fenntarthatóvá tenni.

• Mi volt eddig a legemlékezetesebb Csodalámpához kapcsolódó élményed?

Nehéz választani. A legtöbb együtt gondolkodós megbeszélés és találkozás kreatív és gyümölcsöző. Az Alapítvány külső eseményei tartalmasak és emlékezetesek, bármelyikre gondolok is, azonban a kívánságteljesítések azok, amelyek mindig a legmeghatóbb pillanatokat okozzák és elgondolkodtatnak, hogy az életnek mik is a valódi nagy kérdései. Talán ezért is mondanám, hogy ezekre emlékszem vissza a legszívesebben – akár egy meccs nézés egy kisfiúval, egy utazás vagy esetleg egy ajándék átadása. De itt már tényleg nem mernék sorrendet állítani.

• Mit tanácsolnál más cégek vezetőinek? Hogyan válasszanak partnert a CSR tevékenységükhöz? Mik legyenek a szempontok? Mire figyeljenek?

Ahány cég, annyi szokás. A cégek jelentős része igyekszik valamilyen módon a tevékenysége jellegéhez igazítani a CSR programjait, és ez is egy szempont. Tudjuk, hogy egyre fontosabb a fiatalok számára is, hogy olyan szervezetnél vállaljanak munkát, amely számára a társadalmi szerepvállalás fontos tényező. Szerintem azonban a legfontosabb szempont az, hogy olyan programokat és szervezeteket támogassanak, amelyek átláthatóan és szabályszerűen működnek, mert komolyan sérülhet egy márka megítélése már attól is, ha az adományaik felhasználása nem tisztán és transzparensen történik.

• Csíkné dr. Kovács Klára – aki szintén Csodalámpa nagykövet – a következőket kérdezi tőled:
  

A PWC régóta támogatója a Csodalámpának, miét őket választották? Hogyan segíti a cég az 1 %-os kampányban a Csodalámpát?

Az egész közös történet egy személyes kapcsolattal indult. Valóban régóta és büszkén támogatjuk az Alapítványt, elsősorban azért, mert a Csodalámpa mindenben megfelel a fentebb megfogalmazott kívánalmaknak. A tavaszi hónapokban folyamatosan lobbizunk a kollégáinknál, hogy vegyenek részt az 1%-os felajánlásban. Ennek kapcsán mi is ajánlunk szervezeteket, köztük a Csodalámpát is. Sajnos nincs lehetőségünk arra, hogy visszamérjük a belső kampányaink sikerességét, de tudom, hogy sok kollégát meg tudunk szólítani.

• Lehetőséged van másik Csodalámpa nagykövettől kérdezni. Kitől és mit szeretnél kérdezni?

A Covid helyzet minden céget és embert nem várt kihívás elé állított. Pesti Tímeától szeretném kérdezni, hogy hogyan látja a cégek feladatát abban, hogy a járványhelyzetben is ösztönözzék munkavállalóikat arra, hogy továbbra is támogassák a non-profit szervezeteket, beleértve a Csodalámpa Alapítványt.

• Hogy érzed magad mostanában? Mit vársz 2021-től magánemberként és mit cégvezetőként?

Mint mindenki, én is nagyon várom, hogy vége legyen ennek a rémálomnak, amit a járványhelyzet idézett elő.
Alapvetően optimista vagyok és remélem, hogy azzal, hogy visszanyerjük a régebbi életünket, az emberiség valamilyen szinten elgondolkodik azon, hogy mi is az, amit természetesnek vettünk eddig az életben, és ezért nem értékeltük eléggé, holott most kiderült, hogy egyáltalán nem magától értetődő. Nem is nyaralásra meg a mozira gondolok, hanem elsősorban arra, hogy például hamarosan végre találkozhatunk a szeretteinkkel, barátainkkal, kollégáinkkal is élőben, vagy újra szabadabban dolgozhatunk, alkothatunk és előre nézhetünk. Ha ezeken mindannyian elgondolkodunk és értékeljük, akkor egy picit mindannyian jobb emberré válunk és ezáltal talán egy szebb világra ébredünk majd.

Köszönjük, a beszélgetést.