Nagykövetek
Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy elismerésnek örvendő személyiségek, vállalatvezetők, vállalkozók, elfogadták felkérésünket, hogy mint a Csodalámpa nagykövetei, alapítványunk érdekében tevékenykedjenek.
Sokoldalú szakismeretük, a versenyszféra CSR és adományozói tevékenységének, igényeinek bensőséges ismerete alapján adott tanácsaikkal, kapcsolataikkal segítik alapítványunkat missziónk teljesítésében.
I am deeply impressed by the passion and excellence that Éva, Gábor and their Csodalámpa team is putting in to make such a great impact to the life and prospects of so many children. This kind of magic making for me is really about altruistic assistance. I am happy to be part of it and offer my help as well as my network and PwC at the disposal of the Foundation to promote its successes and mission.
Vállalatunknál kiemelt szerepe van a társadalmi szerepvállalásnak. Büszke vagyok, hogy az elmúlt évtizedek alatt már számtalan támogatást nyújtottunk a rászorulók számára és munkatársaim is önkéntes cselekedeteikkel aktívan hozzájárulnak különböző jótékony kezdeményezésekhez.
Kétgyermekes édesanyaként megérintenek a gyermeki sorsok. Segíteni nekik, értük tenni kötelességemnek érzem. A gyermekek álmainak valóra váltása, a rájuk figyelés, az őszinte segítség és mosoly a legszebb motivációt jelenti számomra a felemelő és megtisztelő nagyköveti szerepben.
A Csodalámpa tevékenységét az alapítón, Éván keresztül ismertem meg. Lenyűgözött és magával ragadott az ő folyamatos lelkesedése és kitartása. Ha egyetlen szóval kellene jellemezni az Alapítvány tevékenységét, akkor csak annyit mondanék, hogy HITELES, csupa nagybetűvel! Sajnos személyes érintettségem is volt, a fiamnak 12 éves korában volt életveszélyes autóbalesete, amelyből hála Istennek tökéletesen felépült. Néhány héten keresztül azonban megéltük, hogy min megy keresztül az a gyerek és család, aki tartós kórházi ápolásra szorul. Embert próbáló időszak ez, így minden apró öröm és mosoly, amelyet a gyerekek arcára tudunk varázsolni, felér egy csodával. Öröm és megtiszteltetés a nagyköveti csapattal közösen ötletelni azon, hogy az Alapítvány munkáját hogyan tudnánk hatékonyabban segíteni.
Meggyőződésem, hogy mindannyiunkban megvan az igény arra, hogy segítsünk és jót tegyünk. A kérdés az, hogy ez konkrét tettekben is realizálódik-e, és miként, milyen keretek között történik. Szerencsésnek tartom magam, hogy egy olyan cégnél dolgozom, aki a küldetésének tekinti, hogy "jobbá tegyük a világot" a tevékenységünkön keresztül is és olyan ügyek aktív támogatásával is, mint a Csodalámpa. Személyesen is alapvető igényem, hogy a mindennapi kihívások mellett találjak olyan társadalmi kezdeményezéseket, amelyeket őszintén és teljes elkötelezettséggel támogatni tudok.
Sok éve követem és támogatom az Alapítvány munkáját, mert nehéz ennél nemesebb célt találni, mert olyan emberek csinálják, akikhez jó tartozni és mert egy hosszú évek óta kiszámíthatóan működő, stabil szervezetről van szó. A kívánságok teljesítésével nem csupán a gyerekek számára gyújtunk világot, hanem azoknak is, akik adományaikkal vagy munkájukkal hozzájárulnak az ő gyógyulásukhoz. Itt tényleg mindenki nyer.
A Csodalámpa munkáját évek óta figyelemmel kísérem, és nagy megtiszteltetésnek tartom a felkérést, hogy szakmai ismereteim, tudásom és kapcsolataim révén nagykövetként segítsem az alapítványt missziójának teljesítésében.
Üzleti felsővezetőként jó érzéssel tölt el, hogy az elmúlt évek során láthatólag egyre több cég vállalati kultúrájának képezi szerves részét a társadalmi felelőségvállalás. A vállalatvezetők a gazdaságossági alapelvek mellett a társadalom iránti felelősségnek is mindinkább tudatában vannak, magatartásukat, céges politikájukat e szerint alakítják ki.
Nagykövetként és kétgyermekes édesanyaként egyaránt arra törekszem, hogy a Csodalámpa céljait és tevékenységét minél szélesebb körben megismertessem, ezzel is támogatva Éva és az alapítvány többi munkatársának elkötelezett és önfeláldozó munkáját abban, hogy a lehető legtöbb kisgyereknek és családjának tudjunk örömet és erőt adni a felgyógyulás sokszor sajnos igen nehéz és embert próbáló időszakában.
Munkám során az elmúlt évtizedben sok olyan alapítvánnyal találkoztam, akiknek szüksége volt segítségre. Én is kollégáim mindig azon voltunk, hogy erőnkhöz mérten, ahol tudunk, segítsünk.
A Csodalámpa alapítvány különösen fontos helyet foglal el az életemben. Nem csupán azért, mert tudom, hogy a segítség jó helyre megy és nemes célt szolgál, hanem azért is, mert az alapítvány minden munkatársán érzem és tudom, hogy fáradságot nem ismerve, folyamatosan keresik annak a lehetőségét, hogy hogyan tudnának még több beteg gyermeken segíteni, még több álmot megvalósítani.
Önfeláldozó munkájuk példaértékű nemcsak számomra, hanem minden olyan kollégám számára is, akik személyesen kapcsolatba kerültek az alapítvány dolgozóival.
Bízom benne, hogy közös erőfeszítésünkkel minél kevesebb beteg gyermekkel találkozom a jövőben és egyre több Csodalámpa által megfertőződött felnőttel. Én már fertőzött vagyok.
A Csodalámpa alapítvány egy különleges helyet foglal el a szívemben, a közös együttműködésünk már hosszú évekre nyúlik vissza. Missziójuk magával ragadó és magasan kiemelkedő, szívet melengető. Nagykövetként nem is volt kérdés, hogy csatlakozzam a szervezethez, így a megszokott támogatásokon felül stratégiai szinten is aktívan részt tudok venni az alapítvány fejlesztésében.
Csíkné Dr. Kovács Klára vagyok. Két gyermekes anya és két unokás nagymama.
Több évtizedes vezetői munkám során megtanultam, hogy a rendezett, boldog családi
háttér fontos alappillére a munkahelyi teljesítménynek. Tenni akarás, ambíció,
elkötelezettség a célok iránt, mind, mind az életem része.
A tehetetlenség rossz érzése, a belső békét rombolja. Pályafutásom során arra törekszem,
hogy tegyek, ne csak a cégem sikeréért, hanem mások életéért is.
A Csodalámpa Alapítványban végzett munka számomra azt jelenti, hogy tehetek valamit,
azokért a gyerekekért és családokért, akik nehéz, szinte kilátástalan helyzetbe kerültek.
A betegség nem válogat, a gyerek betegség, pláne ha gyógyíthatatlan, olyan sürgető
érzést kelt bennem, hogy tegyek sorsuk elviselhetőbbé tételéért.
Az Alapítvány munkájának segítése erre ad lehetőséget számomra.
A harmadik gyermekem születése után elkapott a vágy, hogy ne a profit világába térjek vissza, hanem munkámmal, energiáimmal jó célt szolgáljak, segítsek a jólétet, a jóérzést és a hiányt, a rászorultságot összekötni. Végül a profit oldalon kötöttem ki, de ahogy korábban is mindig, most is a segíteni vágyás és ennek érdekében a cselekvés változatlanul bennem van. A gyermekeknél, pedig csodálatosabb dolog nincs, így ha bármi módon az ő életüket tehetem szebbé, jobbá, már ott is vagyok. Éva és Gábor története nagyon megfogott, óriási tisztelettel és csodálattal követem munkájukat, és óriási örömmel, lendülettel csatlakozom a Csodalámpa támogatói táborába.
"Kriszta! Szeretnélek összekötni egy kedves barátommal. Hasznos tudnál lenni a számukra és biztos vagyok benne, hogy egy pillanat alatt nagyon egymásra találnátok."
Ez a telefonhívás volt az első kapcsolatom a Csodalámpa Alapítvánnyal.
A találkozó létrejött és a feltételezés igaznak bizonyult. Egy csapásra egy hullámhosszra kerültem Évával, akinek személyes története nagyon megérintett.
Olyan családból jövök, ahol mindig is arra tanítottak, hogy akinek van, annak kötelessége adni is. Ezt az alapelvet egész életem során igyekeztem szem előtt tartani és ez vezérel az alapítvánnyal kapcsolatban is. Büszke vagyok, hogy nagykövetté válhatok és ezzel segíthetem a Csodalámpa Alapítvány munkáját és tehetem ismertebbé a kitűzött célokat.
Évával évek óta beszélgetünk arról, hogy azt a csodát, amit ő és a csapata rendíthetetlenül megteremt és eljuttat oda és azokhoz, akiknek ez magát a csodát jelenti, minden egyes embernek folyamatosan meg kellene tapasztalnia.Nagyon nagy örömöt okoz a számomra, ha segíthetek másoknak, ugyanakkor régóta keresem azt az utat, hogy miként tudnám ezt kicsit máshogy, talán kicsit szokatlan módon. Ezért is hoztam létre az Appy-t, mert azt gondolom egy jól működő társadalom egyik alapfeltétele lehet, ha olyan körülményeket teremtünk, ahol a rászorulókat támogató személyek, illetve szervezetek olyan segítséget kaphatnak, amivel a konkrét anyagi támogatáson túlmenően képessé válhatnak saját működésük jobbá és hatékonyabbé tételére, ezáltal sokkal több támogató figyelmének, illetve bizalmának a megszerzésére és ennek eredményeként sokkal több támogatás rászorulók részére történő eljuttatására.
A Csodalámpa és Éváék tevékenysége lenyűgöz és mindig visszaigazolja számomra, hogy a legapróbb és legszokatlanabb segítség is mi mindenre képes, ezért is folyamatosan keresni kell annak a módját, hogy a csoda minél többször megtörténhessen.