Beszámolók


6.Január

Karácsony táján jó, ha nyitott szemmel és füllel jár az ember. Különben elszalaszthat egy olyan tündéri kisfiút, mint Bence, akinek a szíve vágya egy X-Box játékkonzol volt.

December közepén, egy szürke, szerda délután indultunk utunkra, Jánossomorjára, hogy ezt a kívánságát teljesítsük. Kis útbaigazítás után megtaláltuk a családi házat, ahol Bence nyitott nekünk ajtót, és kíváncsian szemlélte az ajándékát rejtő nagy dobozt. Nem tudta, hogy miért jöttünk, de aztán nagyon megörült, amikor kiderült, hogy az álma valóra válik.

Pont a születésnapján érkeztünk, így még nagyobb volt az öröm. Bence csillogó szemekkel bontogatta a nagy dobozt, majd az abban található több kisebbet, amik a játékkonzol különböző elemeit tartalmazták.

Az autóban odafelé kicsit aggódtunk, hogy vajon mi lányok helyt állunk-e majd egy elektronikai eszköz beüzemelésénél és reménykedtünk, hogy talán lesz férfi a családban, aki a segítségünkre siet. Aggodalmunk azonban feleslegesnek bizonyult: Bence felnőtt férfiakat megszégyenítő biztossággal dugdosta össze a kábeleket, és pár perc múlva már az X-Box érzékelője előtt ugrándozott.

Közvetlen és kedves természetével pillanatok alatt a szívünkbe lopta magát a kislegény, és hamarosan azt is megtudtuk, hogy a törékeny test igazi sportembert takar: Bence pingpongozik, úszik, és emellett karatézik is. Tudományát be is mutatta nekünk, hiszen játék közben különböző harci mozdulatokkal találta el a célpontokat a virtuális pályán.

Kis szülinaposunk annyira élvezte a játékot, hogy alig akarta abbahagyni. Mikor megkérdeztük, hogy holnap ugye azért elmegy iskolába, csak ennyit kérdezett: „Anya, muszáj?” Ebből is látszott, hogy mennyire örült ajándékának, hogy ott és akkor egy kisebb csoda vált valóra.

Elárulta nekünk, hogy a szombati szülinapi buliján ezzel a játékkal várja a barátait is. Elköszönéskor gyors puszit nyomott az arcunkra, de egy pillanatra sem vette le a szemét a képernyőről. Már a kapuban búcsúzkodtunk az édesanyjától, amikor hirtelen felbukkant szőke buksija. Váratlanul még egy puszival és öleléssel ajándékozott meg minket, majd a járdán szaladva kísérte autónkat a sarokig.

Bence, köszönjük Neked, hogy örömöddel ünnepi díszbe öltöztetted a mi szívünket is!




Külön köszönettel tartozunk Baán Miklós és Baán Tibor testvérpárnak,

akik hozzájárultak a kívánság megvalósulásához!





Potyondi Zsuzsanna és Erdős Réka
kívánság-koordinátorok
Jánossomorja, 2011. december 14.

Archívum



Belépés